A bankok is felelősek a devizahitelezés magyarországi nagyarányú megugrásáért, mivel a devizahitelek jelentős részét ügynökök, hitelközvetítők segítségével nyújtották - mondta a K&H Bank korábbi vezérigazgatója a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) csütörtöki konferenciáján Budapesten. Marko Voljc szerint ezeket a devizahiteleket sokkal szigorúbban kellett volna ellenőrizni.

Az első években a K&H-nak is kedvező tapasztalatai voltak a devizahitelezéssel kapcsolatban, de a többi közép- és kelet-európai országban már mutatkoztak bizonyos figyelmeztető jelek, ezek hatására Magyarországon is óvatosabb lett a K&H Bank - mondta Marko Voljc, a K&H bankcsoport korábbi vezérigazgatója, a KBC Csoport közép-kelet-európai és oroszországi tevékenységéért felelős régiós vezetője.

Ennek következtében a bank szerint először lelassította, majd beszüntette a svájci frank alapú hitelezést. Marko Voljc szerint a figyelmeztető jelek ellenére teljesen nem tudták megszüntetni a devizahitelezést, mert akkor veszítettek volna a bank itteni piaci részesedéséből.

A K&H egykori első embere szerint az itteni bankok is felelősek a devizahitelezés magyarországi nagyarányú megugrásáért, mivel a devizahitelek jelentős részét, mintegy 70 százalékát ügynökök, hitelközvetítők segítségével nyújtották a hitelintézetek. Ezeket a devizahiteleket sokkal szigorúbban kellett volna ellenőrizni, prudensebben átnézni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben a pénzintézeteknek fejleszteni kell hitelezési és kockázati tevékenységüket, kultúrájukat - emelte ki Marko Voljc. Ironikusan megjegyezte: "az itteni devizahitelezés kijózanító lecke volt a KBC számára".

Jelasity Radován, a szerb nemzeti bank egykori elnöke, az Erste Bank magyarországi vezérigazgatója előadásában azt mondta, a szerb központi bank számos intézkedést hozott az ottani bankok devizakölcsön-nyújtásának visszafogására. Szerinte előbb úgy igyekeztek korlátot szabni a devizahiteleknek, hogy a bankok kötelező tartalékrátáját emelték több lépcsőben, majd elrendelték, hogy a fogyasztási hitelek összállománya egy-egy szerbiai bank esetében nem mehet fel a bank tőkéjének 150 százaléka fölé. Ekkor a pénzintézetek jó része tőkét emelt, olyannyira, hogy a szerbiai bankok átlagos tőkemegfelelési mutatója 20 százalék fölé emelkedett.

A devizahitelezés ma is népszerű Szerbiában, de ehhez hozzájárul, hogy a szerb lakosság továbbra is euróban takarékoskodik, és ingatlant szinte kizárólag euróért lehet venni Szerbiában - tette hozzá Jelasity Radován.

Forrás: hvg.hu

Kapcsolódó blog bejegyzéseink:

Hogyan hazudjunk nyíltan és korlátlanul?

Kattintson ide...

Uzsorások hálójában Kattintson ide...