A mértékadó brit The Economist hetilap szerint a képviseleti demokráciának egyszer s mindenkorra bealkonyult; a közvetlen demokrácia számára az internet tálcán kínálja a szavazás lehetőségeit. Szinte érthetetlen, hogy ez másfél évtizeddel később – például Magyarországon – nem mindenki számára nyilvánvaló.

„Ami viszonylag jól működött a 19. században, az nem fog működni a 21-ikben. Gyermekeink a közvetlen demokráciát hatékonyabbnak és demokratikusabbnak fogják találni, mint a képviseleti típusút” – írta a hetilap 1996 karácsonyán.

A magyar nyelvű Wikipedia viszont a közvetlen demokráciával kapcsolatban az athéni népgyűlés, illetve a népszavazás jogintézményének hangsúlyozása mellett nem találta fontosnak az internetet is megemlíteni… A 2004-ben Gyöngyösön megalakult Internetes Demokrácia Pártja (IDE) pedig 2010. április 1-jén dolgavégezetlenül oszlatta fel önmagát.

Márpedig a netes demokrácia éppen 2010-ben mutatta meg igazán a lehetőségeit: 2010 januárjában Izland lakossága a világhálón szavazott arról, hogy az ország csődöt jelent, s nem fizeti vissza az adósságait. Igaz, az izlandi internetpenetráció akkor már a hibahatáron belül teljes volt: a hivatalos statisztikák szerint elérte a 97,6 százalékot.

A közvetlen demokrácia korábbi korlátai az internet fejlődésével megszűntek, s először vált lehetségessé a demokrácia történetében a területi elv meghaladása. A képviseleti demokrácia hátrányainak (a választóktól való elszakadásnak, a korrupció lehetőségeinek) kiküszöbölésére nem a görög városállamok közvetlen demokráciagyakorlásához való visszatérés, hanem valami új: az internetes demokrácia megteremtése látszik a járható útnak. A gazdasági társaságokban az online szavazások már jó ideje mindennaposnak számítanak, a politikában pedig az online petíciók és a „facebookos forradalmak” mellett megjelentek az interaktívdemokrácia-szoftverek is.

A nyolc német szövetségi állam közül négyben politikai képviselettel rendelkező Kalózpárt állást foglalt a közvetlen és a képviseleti demokráciát egy rendszerben egyesítő szoftveres demokráciagyakorlás mellett; a napokban Magyarországon járt küldöttségük bemutatta azt a webes alkalmazást, amelynek révén minden szavazó eldöntheti, hogy egy bizonyos kérdésben maga határoz, vagy ráruházza valakire a szavazatát (amelyet bármikor vissza is vehet – vagyis a képviselők visszahívása náluk alap). Jelenleg tucatnyi hasonló szoftver létezik, a legnépszerűbb eddig az adhocracy nevű program volt, amelyet most az itbusinessnek is bemutatott, „Liquid feedback” nevű szoftver igyekszik felváltani: a bétatesztek időszaka után a hivatalos kiadás július 16-ára várható.

A szoftveres demokraták közvetlen terve arra irányul, hogy egyelőre a kalózpártok politikai döntéshozatala tegye lehetővé a részvételi és a képviseleti demokrácia közötti folyamatosságot, likviditást. A hosszú távú terv persze az, hogy az interaktív politikai szoftverek végleg feleslegessé tegyék a szavazófülkéket.

Forrás: itbusiness.hu

Kapcsolódó blog bejegyzésünk:

Közvetlen demokrácia és uniós polgári kezdeményezés

Kattintson ide...