Technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti "a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását" a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal - közölte a Belügyminisztérium kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint erről az illetékes a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatta Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait.

Hozzátették, hogy az illegális bevándorlással érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb Magyarország erején felül veszi ki részét a helyzet kezeléséből, az ország kimerítette a rendelkezésére álló kapacitásokat.

A közleményben hangsúlyozták, hogy a magyar rendőrség június 22-ig az ország schengeni külső határain 60 620 ember - ezen belül a magyar-szerb határszakaszon 60 089 embert - fogott el tiltott határátlépés miatt.

"Magyarország a rendelkezésére álló kapacitásokat kimerítette" - tették hozzá, azzal együtt, hogy a helyzet gyors cselekvést kíván, Magyarországnak lépnie kell még az Európai Unió döntései előtt.

Magyarország az uniós szolidaritás jegyében arra kérte a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett transzfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék. A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, ez időt vesz igénybe - tették hozzá.

Mint írták: az ország mindenben eleget tett a nemzetközi szerződésekben vállalat kötelezettségeinek, regisztrálta a dublini eljárás kérelmezőit és levette ujjlenyomataikat.

Magyarország vált az Eurodac-rendszer (a tagállamok területén illegálisan tartózkodó vagy oda illegálisan belépő személyek ujjlenyomatainak összehasonlítását végző rendszer) alkalmazójaként azonosíthatóvá, mint olyan ország, ahol az illegális migráns elsőként lépte át jogellenesen a határt. Mindeközben elég egy pillantást vetni bármely földrajzi atlaszra ahhoz, hogy belássuk: Szíriából, Afganisztánból legkevesebb négy állam határát kellett - szintén jogellenesen - átlépnie a Magyarországon kérelmet előterjesztőnek ahhoz, hogy egyáltalán előterjeszthesse kérelmét a magyar bevándorlási hatóságnál - írták.

A felfüggesztés uniós ellenlépéseket is kiválthat

A dublini rendelet nem ad lehetőséget az európai uniós tagállamok, hogy felfüggesszék azt, így a magyar lépés uniós ellenlépéseket is kiválthat - mondta Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, egyetemi docens az M1 aktuális csatorna kedd esti hírműsorában.

A szakértő azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy a Belügyminisztérium kedden közölte: technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti "a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását" - a menekültek visszafogadását más uniós országokból - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Gálik Zoltán szerint egy európai uniós rendeletet csak abban az esetben lehet felfüggeszteni, ha a rendelkezés erre lehetőséget ad, a dublini egyezmény ezt nem teszi lehetővé. Az úgynevezett Dublin III. rendelet pontosan felsorolja, hogy miként reagálhat egy állam a szóban forgó helyzetre: jelezheti például a problémát, majd pedig kidolgozhat egy válságkezelési cselekvési tervet.

Magának a rendelet végrehajtásának, illetve az ezekből fakadó kötelezettségek felfüggesztésével nagyon óvatosnak kell lenni, mivel a lépés az unió bíróságának, vagy pedig az európai emberi jogi bíróságnak az ellenlépéseit is kiválthatja - mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben akár a menekültek is perelhetik az adott tagállamot.

Az Európai Bizottság kedden a magyar lépésre reagálva közölte, hogy azonnali magyarázatot kért Magyarországtól arra, miért függesztette fel a menekültek más uniós tagállamokból való visszafogadását. Miután Magyarország technikai okokkal magyarázta lépését más államoknak, az Európai Unió tudni akarja, hogy milyen lépések történtek a probléma megoldására - jelentette a Reuters hírügynökség egy uniós szóvivőre hivatkozva.

"Minthogy a dublini rendelet nem tartalmaz olyan lehetőséget, amely szerint a fogadó tagállamok felfüggeszthetnék a menekültek átvételét, a bizottság azonnali magyarázatot kért Magyarországtól arra, hogy milyen természetű és kiterjedésű technikai akadályról van szó, és milyen intézkedések történtek ennek kezelésére" - jelentette ki a bizottság egyik szóvivője.

Forrás: MTI