Tucatnyi amerikai A–10-es csatarepülőgép és több száz főnyi kiszolgáló személyzet érkezik rövidesen Magyarországra – értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint ez lesz Jugoszlávia 1999-es bombázása óta a nagyhatalom légierőinek legjelentősebb és leghosszabb jelenléte hazánkban, hiszen a gépek mintegy két hónap időtartamban, az év végéig maradnak a pápai és a kecskeméti légibázison, s használják a hajmáskéri lőteret. A kérdésben a kormány saját hatáskörben dönthetett, mert az ideiglenes csapattelepítésre az ukrajnai válsággal összefüggő, Oroszországgal szemben foganatosított NATO-intézkedések, az Atlanti elszántság (OAR) fedőnevű szövetségi hadművelet égisze alatt kerül sor.

A Magyar Nemzet szerint az elsőnek érkező néhány csatagép már a jövő héten részt vesz a szintén jelentős, ötszáz főnyi amerikai részvétellel zajló Bátor harcos fedőnevű nemzetközi hadgyakorlat bemutató napján, ahol a magyar Gripenekkel együtt a szárazföldi erők légi támogatását biztosítják.

A gépek telepítése nem szerepel a 2015. évi, határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezéséről szóló 1763/2014-es kormányrendeletben. Annak a múlt héten, október 8-án keltezett módosításába azonban bekerült egy sor: „Amerikai OAR gyakorlat” a negyedik negyedévre, ezer fővel. Mindez virágnyelven az A–10-esekre vonatkozhat. A sietségre utal, hogy ez már nem kapott projektkódot, illetve a lőterek környékén lévő településeknek kiküldött októberi tájékoztatókban sem említenek az A–10-esekre utaló tevékenységet.

A hidegháború során „tankgyilkosnak” nevezett amerikai A–10-eseket – amelyek feladata egy esetleges szovjet páncélos offenzíva megállítása lett volna a belnémet határon – 2013-ban kivonták utolsó állandó európai bázisukról, a németországi Spangdahlemből. Visszatérésükre azt követően kerülhetett sor, hogy az ukrajnai válság miatt Oroszországgal szemben foganatosított NATO-intézkedések részeként a keleti tagországok „megerősítéséről” döntöttek a szövetségesek. A Fehér Ház ennek támogatására külön forrásokat biztosított az amerikai haderő számára, amely így rotációs rendszerben – a jelentős erők állandó állomásoztatásától óvó 1997-es NATO–orosz alapokmányt betű szerint nem sértve – tud csapatokat küldeni térségünkbe.

Ennek része az amerikai légierő Hadszíntéri Biztonsági Csomagja (TSP) is, amely jelenleg nem más, mint körülbelül egytucatnyi (fél repülőszázadnyi) harci gép és a kiszolgálásához szükséges több száz főnyi személyzet áttelepítése több hónapnyi, akár féléves időtartamra. Az első ilyen kötelék idén februárban érkezett Arizonából Európába tizennégy A–10-essel, amelyek idejük legnagyobb részét Romániában, az aranyosgyéresi bázison töltötték, de közben több helyszínen összesen 21 hadgyakorlaton vettek részt 22 szövetséges országgal együttműködésben. Magyarországon is megfordultak, amikor a Red Bull Air Race keretében július elején négy gépük demonstratív áthúzást végzett Budapest felett. Márciustól a floridai és az oregoni légi nemzeti gárda tucatnyi F–15-ös vadászgépe érkezett Európába, amelyek többnyire szintén Aranyosgyéresen voltak. Szeptemberben négy gépük két hétre a kecskeméti vadászrepülők bázisára települt, ami azért sem volt mellékes, mert a honvédség idehaza rendelkezésre álló Gripenjeinek számát a tavaszi balesetek és az év végéig folyamatban lévő baltikumi NATO-misszió is megritkította. Ezeket követi a legújabb TSP rotáció, amelynek tizenkét A–10-ese szeptemberben érkezett meg a Georgia állambeli Moody légitámaszpontról az észtországi Amariba, ahonnan előreláthatóan a héten jönnek Magyarországra.

Korábban selejtezésre ítélték

Az A–10-esek európai jelenlétének nem mellékesen amerikai katonai szakpolitikai tétje is van.

A szárazföldi katonák körében – az általa nyújtott közvetlen tűztámogatás miatt – népszerű géptípust korábban ugyanis teljes selejtezésre ítélte a légierő, s az Oroszországgal való konfrontáció most érveket szolgáltat a megtartásáért küzdő politikusoknak Washingtonban.

Míg az említett szövetséges művelet, az Atlanti Elszántság keretében az A–10-esek küszöbön álló érkezése lesz az első huzamosabb ideig tartó légierő-gyakorlat Magyarországon, a szárazföldi erőknél már szeptember óta zajlik egy ilyen. A németországi Vilseckben állomásozó 2. amerikai felderítő lövész ezred 700 kilométeres közúti menetet követően, Csehországon és Szlovákián keresztül érkezett hazánkba, ahol első mozzanatként magyar katonák készítette pontonhídon keltek át a Mosoni-Dunán úszásképtelen Stryker páncélozott járműveikkel. A zászlóaljnyi, ötszáz fős amerikai kontingens azóta bakonyi gyakorló- és lőtereken dolgozik együtt a kijelölt magyar erőkkel, elsősorban azzal a hódmezővásárhelyi zászlóaljjal, amelynek felkészítése a Bátor Harcos gyakorlat elsődleges célja. Rajtuk kívül ukrán, szlovák, szlovén, szerb, horvát, osztrák, montenegrói, macedón és román résztvevők is megfordulnak Magyarországon.

Forrás: mno.hu