Két ügyben is újabb szakaszba léptette a Magyarország ellen korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat csütörtökön az Európai Bizottság (EB).

A brüsszeli testület mindkét esetben úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
   
Az első ügyben az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy hajtsa végre maradéktalanul az egyenlő bánásmódról és a szülési szabadságról szóló uniós irányelveket.
   
Azt sérelmezték, a magyar jog az irányelv által megengedettnél jóval tágabb körben engedélyezi a nemek alapján eltérő bánásmódot. Mint kiemelték, a magyar törvények nem rendelkeznek egyértelműen és általános érvénnyel az irányelv előírásairól, amelyek szerint a munkaadók kötelesek úgy módosítani a várandós vagy szoptató munkavállalók munkafeltételeit, hogy azok ne veszélyeztethessék egészségüket vagy biztonságukat.
   
Ezzel kapcsolatban a testület szeptemberben felszólító levelet küldött Magyarországnak, az arra adott válasz azonban "egyelőre nem oldotta meg a két problémát".
   
A másik eljárás a harmadik energiacsomag rendelkezéseire vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban a bizottság 2015 februárjában más tagállamok mellett Magyarország ellen is eljárást indított, mivel úgy látta, hogy a magyar szabályozás nem felel meg az uniós jognak.
   
Mivel az EB véleménye szerint a hatóságok azóta sem orvosolták a felmerült aggályokat, sőt a közelmúltban olyan energiaügyi módosításokat fogadtak el, amelyek "veszélyeztetik a piaci szereplők jogát, hogy a nemzeti szabályozó szerv hálózati díjakra vonatkozó határozatainak teljeskörű bírósági felülvizsgálatát kérjék", a testület csütörtökön indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.
   
Ebben felszólították a kormányt a villamosenergia-irányelv és a gázirányelv megfelelő alkalmazására. Közlésük szerint ezek olyan kulcsfontosságú rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek az energiapiacok megfelelő működését biztosítják, például a tulajdonosi viszonyok szétválasztására vagy az energiahatóság függetlenségére vonatkozóan.
   
A magyar hatóságoknak mindkét ügyben két hónap áll rendelkezésre, hogy tájékoztassák a bizottságot a jogsértő helyzet rendezése érdekében tett intézkedésekről, ezt követően Brüsszel szükség esetén úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet.
   
Az Európai Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény vitatott módosítása miatt, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).

Forrás: MTI