Szegedi tudósok kutatásai szerint a szervezet antibiotikumai szolgálhatnak mintaként újgenerációs antibiotikumok fejlesztésében.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia MTI-hez eljuttatott közleményében.   

Mint írják, egyre gyakrabban jelennek meg híradások olyan "szuperbaktériumokról", amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos. A jelenség oka, hogy a széleskörű antibiotikum-használat hatalmas szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra, így előbb-utóbb valahol felbukkan egy olyan változat, amelynek sikerül kivédenie egy adott antibiotikum hatását és így kialakul az antibiotikum-rezisztencia.   

Ismert ugyanakkor, hogy az emberi bőr és a belek felszínén sokmilliárdnyi baktérium található, amelyek közül egyesek képesek fertőzéseket is okozni. Általában mégsem ez történik, mert a bőr és a bélnyálkahártyák immunrendszere antibakteriális anyagokat, úgynevezett antimikrobiális fehérjéket termel ellenük. Ezek a szervezet saját antibiotikumai.    

A szegedi kutatók azt vizsgálták, hogy miért nem alakul ki ezekkel szemben is ugyanolyan rezisztencia, mint a mesterségesen előállított antibiotikumokka szemben. Pál Csaba, Papp Balázs és Kintses Bálint kutatók abból a ma már ismert tényből indultak ki, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásának fő oka a baktériumok közötti génátadás. Ezek a mikrobák képesek antibiotikumrezisztencia-géneket átadni egymásnak, így az ellenállóképesség gyorsan át tud terjedni az egyik fajta baktériumról a másikra.   

A kutatók bioinformatikai és kísérletes módszerek kombinációjával kimutatták, hogy az emberi szervezet saját antibiotikumaival, az antimikrobiális fehérjékkel szemben ez a génátvitel alig működik, azért, mert az antimikrobiális fehérjék olyan összetett sejtfolyamatokat támadnak a baktériumok felszínén, amelyek a baktériumok egyes csoportjaiban nagyon különbözőek. Így ha az egyik baktériumban ki is alakul a rezisztencia, a másik baktérium számára ez már haszontalan.   

Pál Csaba és Papp Balázs kutatócsoportjaiban több projekt fogalalkozik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának hátterével. A cél újgenerációs terápiás stratégiák kidolgozása a rezisztens kórokozókkal szemben.   

Pál Csaba azzal vált nemzetközileg elismerté az antibiotikum-rezisztencia kutatásának területén, hogy elsőként írta le a kollaterális szenzitivitás jelenségét, azt, amikor számos antibiotikummal szemben ellenállóvá válik a baktérium, más sajátságai rosszabbak lesznek, és így érzékenyebbé válik más antimikrobiális szerekkel szemben.    

A jelenség jelentőségét ma már klinikai szinten is igazolták. Ezen kívül a csoport olyan módszerek fejlesztésével is foglalkozik, amelyekkel előrejelezhető a rezisztencia kialakulása és terjedése.    

Azért, hogy a módszer ténylegesen az innováció útjára léphessen, a csoport nemzetközi szabadalommal is védeni kívánja a találmányukat.   

A most bemutatott kutatás az évente összesen 200 publikációt közlő Nature Microbiology szaklapban jelent meg, ez idén a szegedi kutatók második cikke a folyóiratban.

Forrás: MTI