http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/9-kulfold/3622-a-hideg-beke-jobb-mint-a-baratsagos-veszekedes#sigProId03ff031e59
Miután Barack Obama amerikai elnök elutasította az orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal a szeptemberre tervezett személyes kapcsolattartást, élénk érdeklődés jelentkezett a szakmai körökben. Az elemzők feltételezéseket szőnek, hogy vajon mihez vezethet a két államfő kapcsolatának az elhidegülése.
”Hideg béke”: sok politológus számára kulcsfontossá válik ez a kifejezés az orosz-amerikai kapcsolatok jellemzésére az elkövetkező években. Nyilvánvaló, hogy a Moszkva és Washington közötti ellentétek felhalmozódtak: ez a szíriai helyzet, az európai rakétavédelem, a Magnyitszkij-lista, végül pedig az orosz menedékjog megadása Edward Snowden egykori CIA és NSA ügynök számára.
Azonban minden politikai valóságban létezik egy közvetlen kommunikációs csatorna az elnökök között, hogy rendezhessék a vitás kérdéseket. A párbeszéd legalább nem tette lehetővé az Oroszország és az Egyesült Államok konfrontációjában érdekelt erőknek, hogy a saját feltételeiket diktálják. Úgy tűnik, hogy Washington kezdeményezésére ez a mechanizmus sokáig ”befagyasztásra” kerül.
Az ”Örökség” alapítvány amerikai szakértője, Ariel Cohen kontra-produktívnak nevezi a mostani helyzetet:
Túl sokat veszíthetünk a kapcsolatainkban: az energetika és a gazdasági együttműködés, valamint a nemzetközi biztonság területén. Az oroszoknak szükségük van az amerikai technológiákra és az Északi-sarkon való beruházásokra, az olaj- és a gázkitermelési projektekben, a Távol-Kelet fejlesztésében, továbbá mindkét felet az iszlám szélsőségesek fenyegetik. A földalatti csecsen vezetők nemrég a Szocsiban megrendezésre kerülő olimpiai játékok elleni támadásokra figyelmeztettek, az Egyesült Államok pedig fenyegetés miatt kénytelen volt bezárni a jemeni nagykövetségét. Biztos vagyok benne, hogy az amerikai hírszerzés együtt fog működni Oroszországgal, hogy megakadályozzák a Szocsiban megrendezésre kerülő olimpiai játékok elleni támadásokat. Rengeteg olyan dolog van, amit együtt csinálhatnánk, az emberek azonban a hidegháborús időket idéző mentalitásukkal nem képesek kölcsönösen segíteni, ez pedig nagy hiba a részükről.
Az olasz ”Geopolitika” magazin igazgatója, Tiberio Graziani, a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok romlását az Egyesült Államok globális törekvéseivel hozza összefüggésbe, amelyet Oroszország az egyik legfontosabb nemzetközi szereplőként képtelen jóváhagyni:
Nem számítottam ilyen lépésre Obamától, mivel Snowden ügyében Oroszország nyitottságot tanúsított, amelyet az Egyesült Államoknak ki kellett volna használnia. Ez azonban nem történt meg. Ez a helyzet a hidegháború hangulatára emlékeztet. Számomra úgy tűnik, hogy Obama Putyinnal való találkozójának a lemondása nem csak Moszkva felé üzenet, hanem az európai szövetségesei irányába is. Más szóval, az Egyesült Államok úgy érzi, hogy az Európai Unióban időnként nem értenek egyet Amerika politikájával. Azt is meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államoknak az eurázsiai geopolitikai téren történő zaklatása problémát okoz Oroszország számára, amely a régió központi országa. Ezért ha a hidegháborúhoz való visszatérésről beszélünk, akkor ezt az utat az USA választotta, nem pedig Oroszország.
George Vukadinocsiv szerb politológus felhívta a figyelmet arra, hogy Washington továbbra is a kettős mérce politikáját űzi, amit egyértelműen megmutatott a Snowden körüli helyzet:
Ha Snowden valamilyen információval szolgált volna Kína vagy Oroszország tekintetében, azt hiszem, hogy Nobel-békedíjra jelölték volna. Mivel azonban Amerikáról volt szó, ellenséggé vált. Azonban még egyszer, nem Snowden a találkozó eltörlésének a fő oka. A fő indok Szíria és azok az országok, ahol a Közel-Kelet feletti ellenőrzés amerikai stratégiája leállt. Washington sokkal könnyebben megfeledkezett volna Snowdenről, ha Moszkva támogatását élvezné a szíriai vonalon. Ugyanakkor mindennek ellenére időszerűnek gondolom a Washington és Moszkva közötti kapcsolatok elhidegülését.
Az a tény, hogy Barack Obama egyoldalúan visszautasította a kapcsolatot a legmagasabb szinten, egyértelműen visszalépés – vélekednek a szakmai körökben. A teljes politikai felelősség pedig a Fehér Házat terheli, amelyben ma egyértelműen a ”konfrontálódás pártja” arat győzelmet. Csak remélni tudjuk, hogy e párt Moszkva és Washington végleges összetűzését célzó szándéka nem fogja túllépni az elemi logika és pragmatizmus határait.
Forrás: ruvr.ru