A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben.

A svájci Lausanne-i Egyetem és a dél-izraeli Eilat egyetemének kutatói a térségre jellemző nyári maximumnál 1 Celsius-fokkal melegebb vízhőmérsékletnek tették ki az öbölből begyűjtött korallokat, amelyek ahelyett, hogy elpusztultak volna, nagyon is jól érezték magukat a megváltozott környezetben - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.   

A kutatók szerint az ausztrál Nagy-korallzátonynál ezt a mértékű hőmérséklet-emelkedést mindössze néhány hétig viselik el a korallok, mielőtt pusztulni kezdenének.   

Az Egyiptomot, Izraelt, Jordániát és Szaúd-Arábiát is érintő Akabai-öböl koralljai azonban még 3 Celsius-fokos emelkedésnél sem mutatták a hőstressz jeleit. A kutatók végül a nyári maximumnál 7 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletnek tették ki a virágállatokat. "A melegebb környezetben egyenesen javultak a korallok fiziológiai jellemzői" - mondta a tanulmányt vezető Maoz Fine.   

Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ez a jelenség a korallfehéredés. Egy februári jelentés szerint a világ korallzátonyainak fele elpusztulhatott az elmúlt három évtizedben és a még létező koralltelepek akár 90 százaléka odaveszhet a század közepéig.   

A mostani tanulmány azonban azt mutatja, hogy bár az Akabai-öbölben és a Vörös-tenger északi részén ugyanolyan ütemben emelkedik a felszíni vízhőmérséklet, mint bárhol máshol, az ottani korallfajoknál sohasem dokumentáltak még korallfehéredést.   

A régióban végzett vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy a térség koralljainak nagy része ellenálló lehet a klímaváltozással szemben. "Ez az egyetlen korallzátony-ökoszisztéma, amelynek esélye van túlélni azt a 2-3 Celsius-fokos felmelegedést, amely elkerülhetetlennek tűnik a század végére" - jegyezte meg Anders Meibom, a Lausanne-i Egyetem kutatója.   

A szakemberek szerint a vörös-tengeri korallok tanulmányozása ugyanakkor még kezdeti fázisban van. Mint hangsúlyozták, nem tudni pontosan, hogy biológiailag mi teszi lehetővé ezen korallok számára, hogy jól érezzék magukat olyan szintű hőmérséklet-emelkedés mellett, amely más régiókban a virágállatok pusztulását okozza.   

A kutatók rámutattak arra is, hogy noha ezeknek a koralloknak kiváló a hőtűrőképessége, a közel-keleti országoknak össze kell fogniuk annak érdekében, hogy a következő évtizedekben megóvják a zátonyokat a szennyezésből, a túlnépesedésből és a nem fenntartható ipari beruházásokból eredő fenyegetésektől.

Forrás: MTI / theguardian.com