Második alkalommal - ezúttal online - rendezett szakmai konferenciát Magyarország nemzeti és történelmi emlékhelyeiről kedden a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI).

Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója felidézte, hogy a 2020-as év a járványhelyzet miatt az intézet számára is komoly kihívást jelentett. Noha számos tevékenységüket nem tudták áthelyezni a virtuális térbe, a NÖRI az interneten is igyekezett megszólítani az érdeklődőket például videosétákkal, Facebook-posztokkal és online megemlékezésekkel.  

A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a NÖRI hat éve országos rendezvénnyé bővítette az emlékhelyek napját, amelyet azóta minden májusban más-más tematika mentén rendeznek meg. Idén a nyitórendezvénynek Székesfehérvár, az Emlékhelyek díj tavalyi nyertese ad otthont. A díjra ebben az évben is számos város pályázik: Debrecen, Diósgyőr, Esztergom, a mohácsi nemzeti emlékhely, Ópusztaszer, Szigetvár és Gyula mellett ismét jelentkezett Székesfehérvár is - közölte.  

Radnainé Fogarasi Katalin kitért arra is, hogy a nemzeti emlékhelyeket a gyerekek számára meghirdetett Kajla programba is igyekeznek bevonni, de emlékérméken is feltűnnek majd az emlékhelyek.  

Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára az emlékhelyek honvédelmi nevelésben betöltött szerepéről tartott előadást. Mint hangsúlyozta, a honvédelmi nevelés nem katonai kiképzést jelent, hanem a fiatalok fizikai, érzelmi és szellemi felkészítését a haza védelmére, minderről a kormány a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás keretein belül gondoskodik.  

A nemzeti emlékhelyek jó kiindulópontjai lehetnek a honvédelmi nevelésnek, hiszen átélhetővé teszik a nemzeti történelmet - mutatott rá Szabó István, kiemelve a Fiumei úti sírkertben tartott, honvédelmi katonasírokat bemutató túrát és a pákozdi Katonai Emlékpark sokszínű programkínálatát.  

Deák Krisztina, a Miniszterelnökség építészeti és műemlékvédelmi főosztályának főosztályvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzeti és történeti emlékhelyek a nemzeti emlékezet fontos eseményeinek állítanak emléket, ezért különleges fenntartói szemléletmódot igényelnek, még az "átlagos" műemlékekhez képest is.  

Banálisnak tűnik, de a legfontosabb a folyamatos állagmegóvás, hiszen apró mulasztások komoly anyagi kárt okozhatnak, de ami ennél is fontosabb: egyedi történeti emlékek veszhetnek el, amelyeket nem helyettesíthet többé semmilyen másolat - mutatott rá Deák Krisztina.  

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kiemelte: a székesfehérvári romkert nemzeti emlékhely a nemzet történelmi bölcsője, ezért egyszerre morális és jogi kötelességet, egyben azonban lehetőséget is jelent a város számára.  

A nemzeti emlékhely fejlesztésére vannak elképzelései az önkormányzatnak, de még várat magára a romkert nagy ívű fejlesztési programja - jegyezte meg.  

Az Árpád-ház program keretében azonban már évek óta zajlanak nagy értékű infrastrukturális fejlesztések Székesfehérváron, többek között látogatóközpont létesül az emlékhelyhez, megújul az Aranybulla emlékmű, valamint Árpád-ház kiállítás is nyílik a városban, a Magyarságkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szent István Király Múzeum együttműködésében - mondta el a polgármester, hozzátéve: a koronázóbazilika rekonstrukciójának kérdésével a jövőben még foglalkozni kell.  

Beszámolója szerint az önkormányzat az egyházmegyét is bevonva készít távlati terveket a nemzeti emlékhely környezetének rendezésére.  

Cser-Palkovics András a beruházások mellett kiemelte az emlékhelyhez és az Árpád-kori Fehérvárhoz kötődő számos konferenciát, kutatást, rendezvényt, elsősorban a minden év augusztusában másfél héten át megtartott Királyi napok eseménysorozatot is.  

A NÖRI online konferenciáján Walton Tamás, a DEDU Kft. ügyvezetője a Kajla 2020 programról nyújt beszámolót, Detrik Attila pedig Emlék a történelemből - emlékérméken az emlékhelyek címmel tartott előadást.

Forrás: MTI