http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/13-iq100/15198-csak-enekhangra-reagalo-agyi-neuronokat-azonositottak#sigProIdec692d0f49
A hallókéregben található idegsejteket 15 kísérleti alanynál azonosították.
Az emberi agyban a jelek szerint vannak kifejezetten az énekhangra specializálódott neuronok, amelyeknek az ilyen hangjelek feldolgozása a szinte egyedüli feladatuk. A kutatók korábban azonosítottak a beszédre és a zenére szelektív idegsejteket is, ami a mostani felfedezéssel együtt azt jelzi, hogy agyunknak nagyon sokféle különböző hangra vannak specializálódott sejtjei.
Sam Norman-Haignere, a Rochesteri Egyetem kutatója kollégáival 15 ember agyi aktivitását monitorozta, miközben 165-féle különböző hangot hallottak. A hangok közt voltak zenei dallamok, beszéd, állathangok és egy lehúzott WC hangja is. A kutatás résztvevői olyan epilepsziás betegek voltak, akiknek a kezelés részeként elektródákat ültettek az agyukba. A vizsgálatot vezénylő kutatókat funkcionális MR-felvételek mellett ezeket az elektródákat használták az alanyok agyi aktivitásának monitorozására.
A felvételek elemzése során a szakértők ráakadtak egy neuroncsoportra, amely csaknem kizárólag az énekhangra reagál. Az idegsejtek némi visszafogott aktivitást a beszédre és az hangszeres zenére is mutattak, de elsősorban az énekre aktiválódtak. Ami egyértelműen azt jelzi, hogy az agyban világosan elkülönül a hangszeres zene és az énekhang feldolgozása. Norman-Haignere ugyanakkor azt is elmondta, hogy rapre vagy lágyabb beszédhangra nem teszteltek, így azt egyelőre nem tudni, hogy mi történik, ha dallamosabb beszédet hall az agy.
A kutatók fMRI-vel további 30 nem epilepsziás alanyt is megvizsgáltak, akik ugyanazokat a hangokat hallgatták, majd a felvételeket egymásra vetítették. Az eredmények alapján az énekfelelős neuronok nagyjából a hangszeres zenére és a beszédhangra érzékeny neuronok között találhatók a hallókéregben.
Hogy pontosan miért vannak külön neuronjai az énekhangnak, az egyelőre rejtély. Norman-Haignere szerint elképzelhető, hogy evolúciós jelentőségük van, hiszen az éneknek a teóriák szerint nagy szerepe volt a zene kialakulásában. De az is lehetséges, hogy egyszerűen a kitettségből adódó adaptálódásról van szó, vagyis annak az eredménye a specializálódás, hogy rengeteg zenét és éneket hallunk. A kutatók arról meg vannak győződve, hogy ezen idegsejtek működéséhez nincs szükség zenei képzésre, hanem mindannyian rendelkezünk velük.
„A hangok zeneiségének megkülönböztetése alapvetően fontos a túléléshez” – mondja Jörg Fachner, a Cambridge kutatója, aki szerint így nem meglepő, hogy különböző neuronokkal rendelkezünk a különböző eredetű hangokra. A szakértő elmondása szerint ez azt is megmagyarázhatja, hogyan lehetséges, hogy a demens betegek akkor is reagálnak az énekhangokra, ha agyuk más területein már csak nagyon korlátozott funkcionalitással rendelkeznek.
Forrás: ipon.hu / newscientist.com / cell.com