Ókori "időkapszulákat" fedeztek fel a Szépművészeti Múzeum egyiptológusai, akik II. Szenvoszret fáraó (Kr.e. 1880-1873) halotti templomának két áldozati aknáját tárták fel. Horváth Zoltán, az intézmény egyiptológiai gyűjteményének muzeológusa elmondta az MTI-Pressnek, hogy az általuk szervezett nemzetközi kutatócsoport egy történetileg jelentős, ám erősen veszélyeztetett egyiptomi lelőhely, a Fajjúm oázis bejáratánál fekvő, kiterjedt rommező régészeti, geodéziai és magnetometriai vizsgálatát tűzte ki célul.

- A több évre tervezett kutatási programban (El-Lahun Survey Project) a Szépművészeti Múzeum egyiptológusai mellett magyar részről a Szent István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai vesznek részt, de részesei angol, egyiptomi és lengyel régészek is - közölte az ásatásokat irányító szakember.

A Kairótól délre található El-Lahun a kései Középbirodalom korában Egyiptom egyik legfontosabb regionális központja és kultikus emlékhelye volt. A sivatagi tájat még napjainkban is II. Szenvoszret fáraó impozáns téglapiramissal koronázott halotti körzete uralja, míg a királyi templom maradványainak szomszédságában a hajdani hatalmas város, Hotep-Szenvoszret romjai húzódnak.

- Hotep-Szenvoszret, amelyet II. Szenvoszret fáraó alapított a Kr.e. XIX. század elején, a piramiskerülettől mintegy 1200 méterre, keleti irányban található. A város kezdetben az építkezésen részt vevő munkások, illetve hivatalnokok elszállásolására szolgált, majd a király elhunyta után El-Lahunban ápolták halotti kultuszát. A város megváltozott funkciójával összhangban módosult a lakosság összetétele is. A település egyik része a templomban szolgálatot teljesítő papi személyzet elszállásolására szolgált, illetve biztosította a templom működtetéséhez szükséges hivatali helyiségeket, irodákat. A település nagyobbik, keleti fele viszont szabályos urbanisztikai egységgé, várossá nőtte ki magát, és a Fajjúm oázis legfontosabb regionális központjává vált. Ami azt jelenti, hogy rendelkezett polgármesterrel, és mindazokkal a hivatalokkal, amelyek egy város működtetéséhez szükségesek - magyarázta Horváth Zoltán.

A város több szempontból is érdekes, hiszen nem "természetes" úton jött létre, hanem egységes terv alapján épült, és a derékszögek jellemzik. - Utcái derékszögben csatlakoznak egymáshoz, és rácsos szerkezetet rajzolnak ki - jegyezte meg az egyiptológus.

Teljesen szétszedték a templomot

Hotep-Szenvoszret városát 1888-1890-ben Sir William Matthew Flinders Petrie (1853-1942) tárta fel.

- Bár kiváló régész volt, aki korát messze meghaladó alapossággal végezte az ásatásokat, a 120 évvel ezelőtti dokumentációs technika messze elmarad korunk követelményeitől. Az évtizedek alatt megfogalmazódott kérdésekre nem lehetett választ találni a régi ásatási feljegyzések között, ezért is döntött a Szépművészeti Múzeum a régészeti munka felújítása mellett - idézte fel Horváth Zoltán.

Ismertetése szerint Petrie az ásatások során helyiségről helyiségre haladva rajzolta le a feltárt maradványokat, amelyeket egy nagy alaprajzba épített be, ugyanakkor a város rétegtanáról nincsenek adatok.

- A települést legalább 100-120 éven át lakták, és ezalatt az időszak alatt bizonyos épületeket elhagytak, másokat átalakítottak, amiről a brit régész semmifajta információt nem rögzített. Kizárólag azokról az építészeti maradványokról készített alaprajzot, amelyek az ő szempontjából érdekesek vagy valamilyen szempontból tipikusak voltak. Így a város építészeti kronológiájáról gyakorlatilag semmit sem tudunk. Nem jegyezte fel a város és a templom életéhez kapcsolódó gazdag papiruszleletek előkerülési helyét sem. E fontos információ híján pedig nagyon nehéz a papiruszokat adott régészeti kontextushoz, esetleg hivatalhoz, intézményhez vagy kivételes esetekben olyan személyekhez kötni, akiknek a neve a sírok tulajdonosaiként vagy különböző tárgyakon lévő feliratok révén őrződött meg. Vállaltuk az igen gazdag, több ezer darabból, töredékből álló kerámiaanyag feldolgozását is, ami olyan kérdéseket segít megválaszolni, hogy mely időszakban kik lakták a várost, és meddig ápolták a király kultuszát - sorolta a célokat az egyiptológus.

A király halotti templomának monumentális épülete mára teljesen lepusztult, ugyanis még az ókorban teljes egészében szétszedték, és a jó minőségű mészkőblokkokat Egyiptom más vidékein, más építkezéseken hasznosították.

- A templomnak szinte csak az alapjai maradtak meg, éppen ezért a területet Petrie elég felületesen vizsgálta át, a legtöbb, mi tőle tellett, egy vázlatos alaprajz volt csupán. Korszerű technikai eszközökkel viszont még egy ilyen lepusztult építészeti lelőhely esetében is szinte a teljes szerkezetet meg lehet ismerni. Másrészt az is kiderült, hogy hajdanán ez a templom nagyon fontos stációja volt a királyi halotti templomok fejlődéstörténetének - hangsúlyozta az ásatásvezető.

A templom területének magnetométeres feltérképezését előkészítve figyeltek fel a magyar szakemberek az alapzatban két helyen besüllyesztett mészkőtáblákra, majd az alaposabb vizsgálat kimutatta, hogy alattuk üreg található.

- Egy ilyen szakrális épület esetében az alapítási ceremónia alkalmával különböző rituálékat mutattak be, ennek során az alapzatba a jövendő templom négy sarokpontján egy-egy igényesen megfaragott aknát mélyítettek, ebbe pedig kultikus tárgyakat helyeztek. Mint kiderült, az építkezés megkezdése óta érintetlen templomalapítási depozitot találtunk - emelte ki Horváth Zoltán. Szavai szerint a középbirodalmi királyi alapítási áldozatok száma amúgy sem magas, még kevesebb érintetlen depozitról lehet tudni, az pedig teljességgel ritkaságszámba megy, hogy egy ilyen leletegyüttest napjainkban, korszerű régészeti módszerekkel tárjanak fel.

Állatáldozatok

- A feltárások során olyan adatokat tudunk szolgáltatni ezekhez a lelettípusokhoz, amelyek rögzítésének igénye még csak fel sem merült az egyiptomi régészet korai művelőinek fejében az alapítási áldozati aknák kibontásakor. Nagyon fontos, hogy például milyen sorrendben és milyen csoportokban helyezték el a tárgyakat az akna alján. Ebből ugyanis magára a rituáléra, a szertartások sorrendiségére lehet következtetni. Mindkét aknában találtunk egy-egy ökörfejet az állat mellső végtagjának társaságában, amelyek az alapítási rituálé során bemutatott állatáldozat maradványai. Elhelyeztek egy-egy úgynevezett modelltéglát is, amelyet - legalábbis elméletben - maga a király formázott meg. Megtaláltuk azt a rendkívül éles és finom kovakőpengét, amellyel az ökör rituális leölését végezték. A leletek között szerepelnek féldrágakőből készült gyöngyszemek, valamint különböző miniatűr edények. Utóbbiak az egyiptomiak által használt edények rendkívüli finomságban elkészített kicsinyített másai. Az aknák mélyén talált tárgyak jelentős része teljesen ép, ráadásul muzeális értékű is - fogalmazott az egyiptológus.

A feltárások folytatásával kapcsolatban elmondta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben nehéz a szükséges ásatási engedélyek beszerzése. A dolgot nehezíti, hogy az egyiptomi missziótól, amely a magyarokkal egyidejűleg kezdett dolgozni a hatalmas, 800 hektáros terület másik részén, a műemlékvédelmi minisztérium néhány hete visszavonta az ásatási engedélyt. - A helyszíni szemlén megbizonyosodtak arról, hogy az egyiptomi misszió szakszerűtlen és gondatlan munkát folytatott. A műemléki károsítás mértéke olyan nagy, hogy államügyészi vizsgálat veszi kezdetét, és mindaddig, míg ez a vizsgálat le nem zárul, a lelőhely egésze bizonyíték gyanánt mindenfajta további munka elől elzárásra kerül - mondta a muzeológus.

Forrás: MTI