Óriási napkitörést regisztráltak, amelyet az X1,9-es kategóriába soroltak, vagyis csaknem maximális erősségűnek értékeltek a tudósok.

A Nap aktív régiója, amely az AR 11339 jelzést kapta, 80 ezer kilométer hosszú, vagyis több Földnyi területet lefed. A "jóindulatú szörnyetegnek" is nevezett terület az amerikai szövetségi Űridőjárás-előrejelző Központ szerint a Nap legaktívabb régiója 2005 óta, és több tucat napfolttal is "büszkélkedhet".

E területen regisztráltak egy hatalmas napkitörést (flert), ám az nem irányult a Földre. Mindazonáltal a Nap aktív régiója lassacskán a Föld felé fordul: a tudósok szerint körülbelül öt napon belül a bolygó szembe kerül a "jóindulatú szörnyeteggel", és két héten át néz majd "farkasszemet" a viharos régióval.

Joe Kunches, az Űridőjárás-előrejelző Központ szakértője szerint a szembenézés csak napkitörés esetében okozhat zavarokat a Földön, a flerekkel felszabaduló elektromágneses energia gondokat jelenthet a villamosenergia-ellátásban és a műholdas összeköttetésben.

Az elmúlt néhány évben a Nap 11,2 éves ciklusának passzív fázisában volt, csupán az utóbbi időben vált aktívabbá. A mostani ciklusban a szokásosnál kevesebb a napvihar, ám a dolgok megváltozhatnak. "Több aktív zónát is megfigyeltünk" - emelte ki Joe Kunches.

A flerrel majdnem egy időben ugyanis a Nap ellenkező oldalán koronakitörést észleltek, amely a Vénusz felé irányul, vagyis nem jelent veszélyt a Földre.

A napkitörés (fler) néhány perces heves robbanás a Nap fotoszférájában vagy afölött. A flerek ellentétes polaritású mágneses terek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkozhatnak. Hőmérsékletük több tízmillió fok is lehet. Egy-egy fler alkalmával több millió tonna anyag hagyja el a Napot másodpercenként 1000 kilométeres sebességgel. Általában a napfoltokhoz kapcsolódnak, a legerősebb naptevékenység idején 30-80 fler is előfordul naponta. A fler nemcsak a Napon, hanem egyes csillagokon is megfigyelhető (flercsillag).

A koronakidobódás a naptevékenység egyik megnyilvánulása: a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe. Ilyenkor több tízmillió tonna szuper-forró gáz indul útnak. Amennyiben a szuper-forró gáz kölcsönhatásba lép a Föld mágneses mezejével, geomágneses viharokat okozhat.

Forrás: MTI