Egy átfogó nemzetközi tanulmány eredménye szerint a genetikailag eltérő szülők gyermekei jellemzően magasabbak és élesebb ésszel rendelkeznek, mint mások.

A kutatók több mint 100 tanulmány egészségi és genetikai információit elemezték, melyekben közel 350.000 ember vett részt világszerte. A csapat szerint a nagyobb genetikai diverzitás a magasság növekedéséhez, valamint jobb kognitív készségekhez, magasabb iskolázottsághoz is köthető, nem befolyásolja azonban az olyan egészségügyi tényezőket, mint a magas vérnyomás vagy a koleszterin szint, ami a szívbetegségek kialakulásának esélyét befolyásolja.

Az Edinburgh Egyetem kutatói az egyének teljes genetikai felépítését vették szemügyre, az azonos génmásolatok számát vizsgálva az anyától és apától, ami megmutatja, mennyire közeli rokonságban álltak a szülők. Akiknél ez a szám alacsony, azoknál magasabb a genetikai diverzitás az öröklődésben, ezáltal az anyai és apai oldal nem, illetve kevésbé rokonítható. Az elméletek szerint a közeli családi kötődések növelik a leszármazottak hajlamát a komplex betegségek kialakulására, a kutatók szerint azonban nem ez a helyzet. Eredményeik szerint a genetikai különbözőség csak a magasságot és a gyors gondolkozást befolyásolja.

A kutatás szerint az evolúciónak nincs hatása a súlyos betegségek kialakulásának hajlamára. "A tanulmány rávilágít a nagy genetikai elemzések erejére, melyekkel alapvető információhoz juthatunk evolúciós történetünkről" - mondta dr. Jim Wilson, a kutatás vezetője. "Kutatásunk megválaszolja azt a kérdést, amit elsőként Darwin tett fel a genetikai sokszínűség előnyeiről. A következő lépés a génállomány azon részeinek beazonosítása lesz, ami a legtöbbet profitál a diverzitásból" - tette hozzá dr. Peter Joshi, a Nature szaklapban megjelent tanulmány szerzője.

Darwin maga is közeli rokont vett feleségül, később aggódott is gyermekeik egészségéért. "A beltenyészet nincs hatással a kardio-metabolikus tényezőkre, ami sok halálos betegséghez vezethet" - hangsúlyozta Wilson. Valóban, Darwin tízből hét gyermeke, akik túlélték a gyermekkort, átlagosan 77 évet éltek, többen elismert tanárok lettek a maguk területein, hárman akadémiai tagságot szereztek, míg egyikük a Királyi Földrajzi társaság elnöke lett. "A beltenyészet nélkül talán ennél is jobbak lettek volna" - spekulált Wilson. És egy kicsit talán magasabbak is.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...