Nagyjából 20 ezer évvel ezelőtt a Föld jelentős részét jégpáncél borította, amelynek vastagsága helyenként a 3 kilométert is elérte, ami napjainkban csak az Antarktisz és Grönland bizonyos részeiről mondható el.

Ennek a nagy tömegű jégnek érdekes hatása volt a kéregre is, amely a 2900 kilométer vastag, viszonylag puha és viszkózus köpenyen üldögél. A jégréteg ugyanis belenyomta a kérget a köpenybe, a becslések szerint helyenként 500 méterrel csökkentve az adott terület tengerszint feletti magasságát.

Amikor aztán a jégkorszaknak vége lett, a és jég olvadni kezdett, a tehertől megszabadulva ezek a „behorpadt” kéregrészek is emelkedni kezdtek. Ez a folyamat kezdetben gyors volt, aztán lelassult, és bizonyos helyeken máig folyamatban van. Az emelkedés sebessége azonban régiónként eltérő lehet. „A Föld kicsit úgy viselkedik, mint egy keményebb memóriahabos matrac: amikor a teher lekerül a kéregről, lassan, több ezer év alatt nyeri vissza eredeti alakját: Skandináviában például jelenleg mintegy 10 millimétert emelkedik a felszín évente” – mondja Valentina Barletta dán kutató, aki kollégáival GPS-mérésekre támaszkodva határozta meg a különböző kéregrészek emelkedésének ütemét.

Bár az Antarktiszt még mindig jégpáncél fedi, ez a kontinens is emelkedik, mégpedig minden eddig mértnél gyorsabban: a földrész nyugati része évente 41 milliméterrel lesz magasabb. Összevetésként Grönland esetében ugyanez a sebesség 30 milliméter évente. Hogy mi lehet a szokatlanul gyorsütemű emelkedés mögött a déli kontinens esetében, azt a Föld gravitációs mezőjét vizsgáló GOCE segített megfejteni. A 2013-ig munkálkodó európai műhold apró varianciákat térképezett fel a földi gravitációban, ezzel fontos információkat szolgáltatva azzal kapcsolatban, hogy mi zajlik a kéreg alatt, a köpeny egyes területein.

A műhold adatai azt sugallják, hogy a köpeny az Antarktisz ezen része alatt különösen folyékony, így gyorsan mozgásba lendül, ha a jég fogyni kezd fölüle. Ez egyben azt is jelenti, hogy a következő száz év során, ahogy egyre több jég olvad el, az emelkedés még gyorsabbá válik, és egy évszázad múlva három és félszer gyorsabb lesz, mint jelenleg. Ami azért érdekes, mert ennyire gyors emelkedéstől a jégréteg stabilitása is romlik, vagyis a felfelé való elmozdulás önmagában is felgyorsíthatja majd a jégveszteséget.

Forrás: ipon.hu / esa.int / science.sciencemag.org