Bár az utóbbi évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül a textilipar, ami a funkcionális ruházatot illeti, a Marylandi Egyetem kutatóinak anyaga lehet az első olyan textília, amely képes aktívan változtatni saját szigetelési tulajdonságait.

Az új anyag ugyanis a külső körülményekhez igazodva automatikusan szabályozza, hogy mennyi hőt enged át. Ha meleg van és párás a környezet, például mert az anyag viselője erősen izzad, a textília átengedi az infravörös sugárzást, vagyis a hőt. Ha azonban a környezet hűvösebb és szárazabb, az anyag erősebben kezd szigetelni.

Az textília alapfonala kétféle anyagból készült, amelyek egyike magába szívja a vizet, a másik pedig taszítja azt, a szálakat pedig szén nanocsövekkel vonták be. A szálak kettős, hidrofób és hidrofil természete miatt nedvesség jelenlétében ezek összeugranak. Ennek nyomán egyrészt pórusok nyílnak az anyagban, amelyeken keresztül megkezdődhet a hőleadás, másrészt a közelség miatt megváltoznak a szén nanocsövek elektromágneses tulajdonságai is. Mégpedig olyan módon, hogy a bevonat, amely addig blokkolta az infravörös sugárzást, elkezdi átengedni azt.

A váltás gyakorlatilag azonnali, így az ilyen anyagból készült ruha viselőjének nincs is ideje arra, hogy észlelje, teste felhevült, mivel az anyag azonnal elkezdi elvezetni a hőt. Ha a test kellően lehűlt, az anyag tulajdonságai ismét megváltoznak, és az elkezd szigetelni.

„Az emberi test tökéletes hősugárzó: ha melege van, gyorsan elkezdi leadni a hőt” – mondja Min Ouyang, az új textília egyik fejlesztője. Fajunk története során ennek szabályozására az egyetlen mód az volt, hogy ha melegünk volt, levettük a ruhát, ha fáztunk, visszaöltöztünk, folytatja a szakértő. Ezzel az új anyaggal azonban erre nincs szükség: végre elkészült az első kétirányú hőszabályozó matéria.

A fejlesztés a független szakértők szerint is fontos lépést jelent a még okosabb, adaptálódó textilek felé. Bár korábban is léteztek olyan anyagok, amelyek porozitása a hő vagy a nedvesség hatására fokozódott, és olyanok is, amelyek átengedték a test által leadott infravörös sugárzást, eddig senkinek sem sikerült ezt a két tulajdonságot egy textíliában ötvözni, és megvalósítani, hogy az anyag ennyire jól alkalmazkodjon a környezeti körülményekhez.

Bár a textíliával még lesz munka, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerülhet, a fejlesztők szerint a gyártás viszonylag egyszerűnek ígérkezik. Az alapfonal hozzávalói jelenleg is léteznek és használatban vannak a textiliparban, a szénbevonatot pedig könnyen hozzá lehet adni a szálakhoz a megszokott festési folyamatok során.

Forrás: ipon.hu / phys.org / science.sciencemag.org