Nem olyan bonyolult dolog ez. A dobozban tejként árult fehér folyadéknak semmi köze a nyers tejhez. Csak azok keverik össze, akik minden realitásérzéküket berakták egy mikrohullámú sütőbe 10 percre, maximális teljesítményen.

Még egy gomba vagy egy baktérium is rájön, hogy a dobozos tejből sem kefirt, sem joghurtot (aludttejet) nem lehet csinálni. Aki próbálta már, az tudja, hogy tetszőleges élő kultúrát adva egy dobozos UHT tejhez, egy büdös, keserű lötty lesz az eredmény, míg ugyanezt a kultúrát egy kezeletlen tejhez adja, akkor a hőmérséklet függvényében pár óra, vagy egy-két nap múlva finom aludttej lesz belőle.

Az pedig teljesen természetes, hogy egy iskolásnak több esze van, mint egy gombának vagy baktériumnak. Nem? Miért van az, hogy az orvosok jelentős részének, a GfK Hungária Piackutató Intézet munkatársainak vagy a Tetra Pak Hungária Zrt. szakértőinek erről más a véleménye? Jó okuk van rá. Nagyjából 165 millió dollárnyi okuk!

Ma jelent meg egy magyar bulvárlapban, és pillanatok alatt az összes rádióadó felkapta a hírt, miszerint óriási baj van: a gyerekek megtudták, hogy a dobozos tej egészségtelen. Persze az összes megkérdezett “szakember” egybehangzóan kántálta a reklámokból tanult szöveget, miszerint a kalcium forrás, meg a csontok, meg a vitaminok, meg a tökéletes arányok, meg a nélkülözhetetlen tápanyagforrás, stb... De senki nem veszi közülük a fáradtságot, hogy a bömbölő reklámzaj közepette utána nézzenek, mi az igazság a tejjel kapcsolatban.

A gyerekek tudják jobban

A ma boltokban kapható tartósított tejtermékek számos betegséget okoznak. Szerepük van a rák, a csontritkulás, a súlygyarapodás, az asztma, a pattanások, a korai menstruáció és számos egyéb betegség rohamos terjedésében. Mindegy, hogy egy doboz tartós-tej vagy egy ebből készült cukrozott tejtermék, az eredmény ugyan az.

Vegyük például a tej=kalcium vagy tej=csontok mítoszt.

Az az igazság, hogy a tejipar soha nem volt képes tudományosan bizonyítani ezt az állítást. Az állítás egy egyszerű logikán alapul: mivel a tejben van kalcium és a csontokban is, akkor a tej=csontok. Bár jó lenne, ha ez így lenne, de sajnos a biokémia egy kicsit összetettebb. Amikor azt kérték, hogy kutatással bizonyítsák az állítást, hamar rájöttek, hogy a tejfogyasztás valójában ennek ellenkezőjét okozza - kimeríti a csontok kalcium készletét. Hogyan? A tej kimeríti a szervezetet a kalcium készletét?

Mint minden állati fehérje, tej savas irányba tolja el a test pH értékét, ami kiváltja a biológiai korrekciót és kalciumot választ ki a csontokból. A kalcium kitűnő sav semlegesítő. A legnagyobb kalcium raktár a szervezetben természetesen a csontok és a fogak. Tehát, a kalcium, aminek a csontokat kellene erősítenie, ehelyett a tej savasító hatását semlegesíti. Miután a kalcium kikerült a csontokból, elhagyja a testet a vizelettel, így a nettó eredmény meglepő, de ténylegesen kalcium hiányt és vesekövet okoz a rendszeres tejfogyasztás.

Ennek ismeretében, könnyen megérthető, hogy miért mutatják azt a statisztikák, hogy azokban az országokban a legalacsonyabb a csontritkulás előfordulása ahol a népesség a legkevesebb tejet fogyasztja.

Ne hagyja becsapni magát. Ha a Tetra Pak (tejes-doboz gyártó) arról győzködi, hogy a tej élet, erő, egészség, akkor nem feltétlenül elfogulatlanul teszi ezt. Amikor a Spar tejes-doboz tervező versenyt hirdet ezzel egy időben, akkor pedig felmerül bennem a gondolat, hogy nem is véletlen, hogy a kereskedelmi rádiók reggeli műsora is hirtelen megtelik dobozos tejet éltető riportokkal és hírekkel.

De kamu az egész. Ha valakinek tényleg fontosak a csontjai egészsége, akkor azt ne tejjel vagy túrórudival, hanem magas kalciumtartalmú, de nem savasító ételekkel tehet az érdekükben. Gabonapelyhek, zöldségek és gyümölcsök: anélkül tartalmaznak sok kalciumot, hogy közben többet vonnának ki a szervezetből.

Forrás: naturhirek.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 80 144 659 megtekintés

Videó: 52 660 167 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7535452

Jelenleg az oldalon

3
Online

Interreg CE1013 REFREsh