http://78-131-57-228.static.hdsnet.hu/14-iq-light/2049-a-kreativitasnak-nincs-szuksege-szerzoi-jogra#sigProId76a70de9ce
A lobbisták, a fogyasztóvédők, a pártok és a felhasználók évek óta vitatkoznak egymással a szerzői jogi szabályozásokon. Az elmúlt időszakban azonban egyre gyakrabban hallatják hangjukat a tudósok is.
Tolvajok, kalózok, tartalommaffia, kulturális átalánydíj, szerzői jogvédelem, szerzői jogdíj. Ilyen és ezekhez hasonló szavak rendszeresen felbukkannak a fájlcseréléssel és a zeneiparral kapcsolatos cikkekben. Az elkeseredett vita meglehetősen unalmas lehet a tudósoknak. Ezek egyike Christian Handke, aki a rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa, korábban pedig Berlinben, Stockholmban és Londonban tanult. Szakterülete a szerzői jog.
"Napjainkban sajnos mindig pusztán ideológiai indokokkal érvelnek az emberek" - összegezte véleményét a szakember, akit legutóbb az Amerikai Tudományos Akadémia bízott meg azzal, hogy foglalja össze a szerzői joggal kapcsolatos jelenlegi információkat és ismereteket. Handke több száz tanulmányt, cikket gyűjtött össze a világ minden tájáról. Megállapítása szerint "sokan intuitív módon azt gondolják, hogy a mai szerzői jog nélkül nem létezne kreativitás, de jelenleg nincs bizonyíték ennek az összefüggésnek az alátámasztására." A szerzői jog nélkül is van kreativitás és a rugalmatlan törvények egyértelműen akadályozzák az új üzleti modellek kidolgozását és elterjedését.
Természetesen különböző tanulmányokból nincs hiány. Az International Chamber of Commerce korábban azt prognosztizálta, hogy a kalózkodás miatt Európában 2015-ig 1,2 millió munkahely szűnik majd meg. Ezzel szemben a független kutatók úgy vélik, hogy az illegális másolatok a forgalomcsökkenés legfeljebb 20 százalékáért tehetők felelőssé, és a fájlcserélés hatásait nem lehet mindenkire vonatkoztatni. A 25 évesnél fiatalabb felhasználók általában kevésbé szeretnek tartalmakat vásárolni, míg a 25 évesnél idősebbeknél attól függ, hogy mennyi időt töltenek az interneten.
A következő meglepetés: Felix Oberholzer-Gee, a Harvard Egyetem munkatársa megállapította, hogy a fájlcserélés pozitív hatással van a zenei kiadványok megvásárlására, mivel segít abban, hogy az emberek új dalokat fedezhessenek fel. David Blackburn, a New York-i Nera tanácsadó intézet szakértője ugyanakkor rámutatott, hogy ebből a jelenségből elsősorban a kisebb kiadók profitálnak.
A további megállapítások között szerepel, hogy az aránytalanul magas büntetéseknek csak rövid ideig van elrettentő hatásuk; a Napster, a Kazaa és más hasonló ajánlatokra a legjobb választ az iTunes, a Soundcloud és a Spotify jelentik, valamint az is, hogy a 70 éves szerzői jogvédelem túl hosszú, az ésszerű időtartam 15 év lenne. A helyzetet súlyosbítja továbbá, hogy nemzetközi viszonylatban nem egységes a szabályozás, a szerzői jogi piac túl bonyolult és töredezett.
2007-ben a kanadai kormány megbízásából készült egy tanulmány, amely megállapította, hogy a fájlcserélő hálózatok jelentős mértékben elősegítik a zeneszámok és a zenei albumok értékesítését. A fő megállapítás az volt, hogy a fájlcserélők több zenei CD-t vesznek, mint a P2P-rendszereket nem, vagy csak ritkán használó emberek. Ezt követően Robert Hammond, az Észak-karolinai Állami Egyetem professzora állapította meg, hogy a fájlcsere nagyon is hasznos az új albumok szempontjából.
Forrás: sg.hu