A dohányfüstből visszamaradt, különböző felületekre lerakódott mérgező anyagok jelentős genetikai károsodást okozhatnak az emberi sejtekben - állapította meg a világon elsőként egy, a témában úttörőnek számító tanulmány.

A dohányfüstből kiváló vegyületek gyakorlatilag minden felületen megtapadnak, de főként a textíliákon maradnak vissza. Az emberek szervezetébe elsősorban belélegzés, lenyelés, vagy bőrrel való érintkezés útján kerülhetnek be ezek a mérgező anyagok.

A Kaliforniai Egyetem Laurence Berkeley Nemzeti Laboratóriumának szakemberei által készített tanulmány szerint a dohányfüstből származó lerakodás súlyosan károsíthatja az emberi DNS-t és idővel még ártalmasabbá válhat - adta hírül a The Daily Mail című brit lap.

A szakemberek szerint a dohányfüstmaradvány különösen veszélyes lehet a kisgyerekekre, hiszen ők előszeretettel kúsznak-másznak a padlón, vagy esznek kézzel anélkül, hogy előtte megmosták volna, ezáltal bejuttatva szervezetükbe a mérgező anyagokat.

"Ez a legelső tanulmány, amely kimutatta, hogy a dohányfüstmaradvány mutációt előidéző hatással bír. A füstből kiváló és lerakódó vegyületek egy része a leginkább rákkeltő anyagok közé tartozik és, ha ezek például ruhákon vagy szőnyegeken tapadnak meg, akkor különösen nagy a veszély a legkisebbekre nézve" - húzta alá Lara Gundel, a tanulmány társszerzője.

A kutatók egy sor különböző teszt segítségével próbálták kideríteni, hogy a dohyánfüstből visszamaradó vegyületek valóban hosszan tartó DNS károsodáshoz és génmutációhoz vezetnek-e. A kutatók szerint az ilyen típusú lerakódások rendkívül alattomosak, mivel nagyon nehéz megszabadulni tőlük. Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a dohányfüstmaradványok még a dohányzók kiköltözése után több mint két hónappal is kimutathatók voltak a lakásban lévő porban és különböző felületeken.

A hagyományos tisztítási módszerek, úgy mint a porszívózás, felmosás és szellőztetés bizonyítottan nem csökkentik a méreganyagok jelenlétét. A szakemberek javaslata szerint a legjobb megoldás a textíliák átcserélése és a falak újrafestése.

Az eredményeket a Journal Mutagenesis című folyóiratban közölték.

Forrás: MTI