Az Egyesült Államok hétfőn életbe léptette a megújított szankciókat Irán ellen - jelentette be újságíróknak Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Washingtonban.

Az amerikai diplomácia irányítója leszögezte: Iránnak két választása van, vagy 180 fokos fordulatot végrehajtva normális országként cselekszik majd, vagy gazdasági összeomlással kell szembenéznie.   

Steve Mnuchin pénzügyminiszter a nap folyamán közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozta: az amerikai döntés célja világossá tenni Irán számára, hogy mindaddig növekvő pénzügyi elszigetelődéssel és stagnáló gazdasággal kell szembenéznie, ameddig "alapvetően nem változtat destabilizáló magatartásán".    

Közleményében a pénzügyi tárca nyilvánosságra hozta a szankciók által érintett iráni gazdasági szektorok és vállalatok listáját is. A büntető intézkedések több mint 50 iráni bankot és leányvállalatait, a hajózási és hajóépítési iparban több mint 200 személyt és hajót érintenek, továbbá célba veszik az Iran Air légitársaságot és több mint 65 gépét.    

Mike Pompeo külügyminiszter kifejtette: az amerikai kormányzat azt reméli, hogy "lehetséges új egyezményt kötni Iránnal". Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy a Trump-kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy Teherán soha ne fejleszthessen ki atomfegyvert.    

A miniszter közölte, hogy nyolc ország átmeneti időre mentesül az amerikai szankciók alól, mert ugyan fenntart még gazdasági kapcsolatokat Iránnal, így vásárol tőle nyersolajat is, de bizonyítottan megkezdte e kapcsolatrendszer lezárását. Az átmeneti kedvezményt élvező nyolc ország: Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea.    

Hétfőn reggel a Fox televíziónak adott interjújában John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó arról beszélt, hogy Irán további amerikai szankciókra számíthat.    

Donald Trump amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodásból, azzal az indokkal, hogy az amerikai kormány megítélése szerint Irán kijátssza az egyezményt.   

A megállapodás értelmében Irán lemondott az urándúsításról, és ennek fejében a nemzetközi közösség beleegyezett az Irán ellen életbe léptetett büntetőintézkedések fokozatos feloldásába.    

Washington azonban a megállapodás felmondásával egy időben a szankciók újbóli bevezetéséről is döntött, és a büntetőintézkedések jelentős része hétfőn lépett hatályba.

London sajnálkozik az Irán elleni amerikai szankciók újbóli bevezetése miatt

Sajnálkozásának adott hangot a brit kormány hétfőn amiatt, hogy az Egyesült Államok ismét szankciókat vezet be Irán ellen.

Theresa May miniszterelnök hivatalának szóvivője hétfői tájékoztatóján kijelentette: Londonnak változatlanul meggyőződése, hogy az iráni nukleáris fejlesztési programról 2015-ben kötött többhatalmi megállapodás biztonságosabbá teszi a világot.   

A Downing Street szóvivője hangsúlyozta azt is, hogy amíg Irán tartja magát a szerződés által a nukleáris fejlesztési tevékenységére megszabott szigorú korlátozásokhoz, addig Nagy-Britannia is kitart az egyezség mellett.   

Hozzátette: London mindezek alapján továbbra is teljes mértékben támogatja az Iránnal fennálló kereskedelmi kapcsolatrendszer bővítését, és arra biztatja a brit üzleti vállalkozásokat, hogy használják ki a megállapodásból eredő új kereskedelmi lehetőségeket.   

Donald Trump amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodásból, azzal az indokkal, hogy az amerikai kormány megítélése szerint Irán kijátssza az egyezményt.   

A megállapodás értelmében Irán lemondott az urándúsításról, és ennek fejében a nemzetközi közösség beleegyezett az Irán ellen életbe léptetett büntetőintézkedések fokozatos feloldásába.    

Washington azonban a megállapodás felmondásával egy időben a szankciók újbóli bevezetéséről is döntött, és a büntetőintézkedések jelentős része hétfőn hatályba lépett.   

A megállapodásban részes három nyugat-európai hatalom már Trump bejelentésének napján közös nyilatkozatot adott ki, amelyben sajnálatosnak és aggodalmat keltőnek nevezte az Egyesült Államok kilépését az iráni nukleáris fejlesztési programról kötött szerződésből.   

A brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár Londonban közzétett májusi közös felhívása hangsúlyozta, hogy az Iránnal aláírt megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag hagyta jóvá 2231-es számú határozatával, és e határozat az iráni nukleáris programmal kapcsolatos viták rendezésének kötelező nemzetközi jogi erővel bíró keretrendszere.   

May, Macron és Merkel felszólította a megállapodás összes érintett országát, hogy tartsák fenn elkötelezettségüket a szerződés maradéktalan végrehajtása mellett, az Egyesült Államokat pedig arra, hogy tartózkodjék az olyan cselekményektől, amelyek akadályoznák a többi aláíró országot a megállapodás teljes körű betartásában.

Forrás: MTI