A kül- és biztonságpolitika terén való egységes fellépéssel lehet csak megvédeni Európa érdekeit, ezért el kell gondolkodni egy tényleges európai hadsereg létrehozásán - jelentette ki a német kancellár Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésének Európa jövőjéről folyatott vitájában kedden.

Angela Merkel beszédében hangsúlyozta, egy európai hadsereg nem a NATO ellenében jönne létre, hanem azzal együttműködve tevékenykedhetne. Létrehozása azt biztosítaná, hogy soha többet ne lehessen háború - húzta alá.   

Arra emlékeztetett, hogy a védelemre vonatkozó döntéshozatal meggyorsítása érdekében a tagországok részvételével egy európai biztonsági tanács létrehozására tett javaslatot, amelynek feladatai között lenne a fegyverrendszerek közös fejlesztése és a közös fegyverexport-politika kiépítése is az egységes fellépés érdekében.  

"Saját kezünkbe kell venni sorsunkat, ha egységes közösségként fent akarunk maradni" - fogalmazott a  kancellár.   

Angela Merkel beszédében kiemelte, a szolidaritás és a tolerancia Európa lelke. A toleranciára épülő szolidaritás feltétele minden működőképes közösségnek, köztük az Európai Uniónak, "a szolidaritás pedig mindig azt jelenti, hogy leküzdjük a nemzeti egoizmusokat".    

Aki a jogállamiság elveit kiüresíti a saját országában, aki csorbítja a civil társadalom jogait, csorbítja a sajtószabadságot, az nem csak a saját országában veszélyezteti a jogállamiságot, hanem egész Európában. Európa ugyanis csak jogállamiságon alapuló közösségként tud működni, amelyben mindenki ugyanúgy tiszteletben tartja a jogszabályokat - húzta alá.   

Angela Merkel kiemelte, a migráció tekintetben Európa nem annyira egységes, mint amennyire szeretné. Véleménye szerint, minden Európainak haszna van abból, ha a tagországok segítik azokat a tagállamokat, amelyeket különösen érint a migrációs válság. Noha az egyes tagállamok történelmi tapasztalata befolyásolja a menekültek befogadásának politikáját, a szolidaritás jegyében mindent meg kell tenni a közös út megtalálása érdekében.   

Kijelentette szükség van egy közös európai határvédelemre, egy ellenőrzési mechanizmus kiépítésére, hogy tudni lehessen, ki tartózkodik az unió területén és ki hagyta már el Európát. Helyes a közösség határvédelmi ügynöksége, a Frontex fejlesztése, és hatékonysága érdekében bizonyos nemzeti hatáskörökről le kell mondani.    

"Közös mércéket kell kialakítani, különben nem tudjuk a feladatokat megoldani. A tolerancia és a szolidaritás az, amelyek a közös jövőt szavatolhatják, csak ezért érdemes dolgozni és harcolni. Meggyőződésem, hogy Európa az legjobb esélyünk a tartós jólétre, a tartós békére és a biztos jövőre" - tette hozzá.     

Egy képviselői hozzászólásra adott válaszában a kancellár elmondta, amikor nagyon sok menekült tartózkodott Magyarországon, Orbán Viktor Németországhoz és Ausztriához fordult azzal a kérdéssel: készen állnak-e arra, hogy segítséget nyújtsanak és menekülteket fogadjanak be. Kijelentette: ki kell mondani, hogy Magyarország 2015-ben még nem tudta megvédeni a külső határait. Hozzátette, soha nem ellenezte, hogy Magyarország vállalja külső határai védelmének feladatát.    

"Egyszerűen csak megállapítottam, hogy Magyarország erre nem volt képes. És amiért erre Magyarország nem volt képes, mások segítettek. Azt, hogy nap mint nap szidalmaznak azért, mert akkor segítettünk Magyarországon, mert segítségért fordult hozzánk és Ausztriához, nagyon furcsának tartom" - fogalmazott.    

A kétsebességes Európa témájával kapcsolatban úgy vélekedett, egy ilyen modell olyan Európát jelent, amelyben a tagállamok eldönthetik, hogy mely dolgokban akarnak részt venni, és melyekben nem. Ilyen a schengeni övezet, a belügyi együttműködés, és nem minden ország használja az közös uniós fizetőeszközt, az eurót sem. Ilyen alapon nem lehet azt mondani Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy be kell vezetniük az eurót, ha az azok nem akarják. Ez azt jelenti, hogy már így is többsebességes Európa van.    

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában a migrációs válságra utalva hangsúlyozta, Angela Merkelnek "igaza volt, cselekedetével utat mutatott a világ számra, amikor 2015-ben nem zárta le a határokat".   

Manfred Weber az EP néppárti frakciójának vezetője felszólalásában kijelentette, Európa jövője és egységének megőrzése érdekében fel kell hagyni végre azzal, hogy Brüsszelre hárítják a felelősséget.   

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője a vita folyamán kijelentette, Orbán Viktor miniszterelnök "személyes keresztes hadjáratának és antiszemitizmusának tanúi vagyunk", a Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója ellen, amely miatt az intézménynek be kell zárnia kapuit.   

Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában hangsúlyozta, a szegénységben élők számára fontos azt hangsúlyozni, hogy nincs kétsebességes Európa, és az unió elég erős ahhoz, hogy segítséget nyújtson számukra.   

A képviselő egyebek mellett arra kérte a német kancellárt, biztosítsa, hogy a 2020 utáni hosszú távú uniós költségvetés biztosítsa az Európán belüli szegénység felszámolását. Csak ezt követően szabad az Európán kívüli, például az afrikai szegénység problémájáról beszélni - húzta alá a néppárti képviselő.   

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő felszólalásában leszögezte, a kancellár és pártja, valamint az Európai Néppárt súlyos kudarcot vallott, amikor elmulasztotta kizárni soraiból a Fideszt és taktikai számításból megtűri Orbán EU-ellenes, illiberális kurzusát".   

Angela Merkelnek kulcsszerepe lehet ebben úgy, hogy teljes politikai súlyát latba veti, tekintélyét felhasználja "Orbánék kizárása és a hasonszőrű nacionalista szélsőségesek megfékezése érdekében" - fejtette ki Szanyi Tibor.

Forrás: MTI