A ”hat közvetítő” (USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) és Irán tárgyalására április 13-án és 14-én kerül sor Isztambulban. A felek már most nyilvánosan formálják tárgyalási pozícióikat.

Úgy tűnik, hogy az egy évvel korábban félbeszakadt párbeszédek folytatása most előrelépést hozhatnak napjaink legfőbb nemzetközi válságának megoldásában.

Az USA konkrét lépéseket vár Teherántól. Hillary Clinton elmondása alapján az Amerikai Egyesült Államok üdvözli az iráni vezetés kijelentését arról, hogy a nukleáris fegyverkezés ellentmond az iszlámnak és ezért Teherán nem állítja azt elő: ”Amennyiben az irániak valóban elkötelezettek e nézetük mellett, akkor kötelesek bizonyítani nyitottságukat és meggyőzni a nemzetközi közösséget arról, hogy ez nem egy elméleti helyzet, hanem állami politika”. Clinton megjegyezte továbbá, hogy ”az USA nyitott arra, hogy bízzon Irán ilyen jellegű pozíciójában, ugyanakkor egyidejűleg szeretnének konkrét cselekvéseket látni, amelyek alátámasztják ezt az álláspontot.

Lényegében véve arról van szó, hogy Irán beleegyezzen az összes nukleáris létesítményére kiterjedő NAÜ általi teljes körű ellenőrzésbe és az urándúsító programjának arra a szerény szintre való csökkentésébe, amelyen az jelenleg tart. Ellenkező esetben a szankciós politika és a nyomás egyéb módszerei erősödni fognak. Ezen a véleményen vannak az USA NATO-szövetségesei is.

Moszkva természetesen ellenzi Irán nukleáris hatalommá való átalakulását és szeretne hasonló bizonyítékokkal rendelkezni, ugyanakkor elismeri Irán jogát arra, hogy saját kutatásokat végezzen nukleáris téren, amelyek megfelelnek a sok más országban is alkalmazott NAÜ szabályainak. Ebben a formátumban lehetséges a nemzetközi ellenőrök felügyelete alatt történő dúsítási folyamatok elvégzése is.

Másrészt, Moszkva egyértelművé teszi, hogy az Iránnal szembeni szankciók kimerültek és bármely az Irán elleni támadásról meghozott döntést blokkolni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Ugyanezt a véleményt osztja Kína is.

Husszein Moussaoui, Irán korábbi fő tárgyalójának véleménye szerint ahhoz, hogy áttörést érjenek el a már 9 éve tartó iráni nukleáris probléma tárgyalásain, elengedhetetlen elismerni Irán ”nukleáris programra való legitim jogát” és elutasítani az urándúsítás megszüntetésének követelését. Cserébe a ”közvetítőknek” abszolút garanciát kell kapniuk arra, hogy Irán nem állít elő atomfegyvert, és lehetőséget arra, hogy ”tisztázzák a nukleáris programjában felmerülő kérdéseket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szabályzatával összhangban”.

A Biztonsági Tanács összes tagja – beleértve Németországot is – aki részt vesz a tárgyalásokon, egyetért abban, hogy csak az ellenőrzések adnak objektív bizonyítékot az iráni nukleáris program hadi jellegének hiányáról.

”A csúcstalálkozót soha nem látott indulatok előzték meg és most a feleknek láthatóan le kell hűteniük a szituációt. Nyilvánvaló, hogy Obama nem tud és nem akar belemenni egy újabb háborúba. Teherán sem szeretné eljuttatni a patthelyzetet a csúcspontig, - vélekedik Gennagyij Jevsztafjev, a Külföldi Hírszerző Szolgálat veteránja, aki jól ismeri a széles körben érdekelt problémát. - Lehetséges, hogy az isztambuli találkozó némi pozitív eredményhez vezet”.

Forrás: ruvr.ru