Kína felvásárolja a kanadai olajhomok-lelőhelyeket és sürgősen alternatív olajimport-forrásokat keres a Közel-Keleten. A világ második gazdasági nagyhatalma ilyen módon alakít ki magának energetikai „biztonsági párnát” az USA és Irán katonai konfliktusa esetére a Hormuzi-szorosban.

Egy nappal az előtt, hogy az EU bejelentette volna az iráni olajimport beszüntetését, Teherán pedig a Hormuzi-szoros elzárásával fenyegetőzött volna, Kína újabb térhódítást ért el a kanadai energetikai piacon. Kína megszerezte a Kanadai Atabaskai Olajhomok Társaság teljes részvénycsomagját Alberta tartományban, ahol a világ olajhomokjának 85% található. Már három év múlva a lelőhelyen naponta 35 ezer hordó olajat fognak kitermelni. Kína kb. ugyanennyit veszített el a líbiai olaj importjának beszüntetése után – mutat rá az Orosz Olaj- és Gáztermelők Szövetségének elnöke, Gennagyij Smalj, majd folytatja:

A jelenlegi olajárak mellett az olajhomok kiaknázása eléggé effektív és kifizető. Egy ilyen érdekes projekt természetesen nem kerülhette el Kína figyelmét. Végeredményben lényegesen növelhető az országba szállított olaj mennyisége. Azonkívül Kínának 98 olajfeldolgozó üzeme is van. E mutató szerint világviszonylatban a második helyen áll az USA után, lényegesen megelőzve e tekintetben a többi országot, beleértve Oroszországot is.

Azon a napon pedig, amikor Washington katonai erő alkalmazásával fenyegette meg Teheránt, ha az elzárná a Hormuzi-szorost, a Sinopec számára lehetővé vált az olajkitermelés az Egyesült Államok területén. A Sinopec 2,5 millió dollárért megvásárolta a Devon Energy cég tulajdoni részarányai egyharmadát az ország különböző térségeiben megvalósítandó öt projektben. Ugyanakkor Kína hozzájutott a legújabb olajkitermelési technológiákhoz. Közben a szerződés összege jóval kisebb annál, amennyit a Kínai Befektető Társaság kívánt befektetni tavaly ősszel a nagy hozamú olasz állami kötvényekbe. Az alku akkor meghiúsult a zajos politikai kampány miatt, amelyet az ország gazdaságára ható kínai befolyás növekedésétől való félelem provokált ki.

Kína egyengette az észak-amerikai alkukötéseket, még mielőtt reális körvonalakat kapott volna az iráni olajforrások elvesztésének veszélye. Egyszóval, a líbiai összeomlást és Szudán két államra szakadását követően Peking kénytelen volt sürgősen alternatív olajszállítók után nézni. A kínai piac számára Iránnak mint harmadik legnagyobb szénhidrogén-szállító országnak elvesztése vis maior helyzetet teremt.

Forrás: ruvr.ru