Az orosz diplomácia és hadsereg mindent megtesz annak megakadályozására, hogy az amerikai rakéták megjelenjenek a Baltikumban - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.

"Mindent megteszek, hogy ez ne következzen be. Biztos vagyok benne, hogy mindenki, akinek részünkről köze van a külpolitikai tevékenységhez, a védelmi szférához és a biztonság szavatolásához, egy csapatként fog dolgozni azon, hogy megakadályozza egy olyan helyzet kialakulását, amely mindannak az összeomlását jelentené, ami évtizedeken át az európai biztonság lényegét jelentette" - fogalmazott a diplomata.   

Elmondta, Oroszország kész arra, hogy fontolóra vegye azokat az amerikai javaslatokat, amelyek a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) orosz-amerikai szerződés kiszélesítésére és más országoknak az abba történő bevonására vonatkoznak. Nem vetette el annak lehetőségét, hogy Oroszország ezekre kedvezően reagáljon, de hozzátette, hogy Washington részéről mindeddig egyetlen konkrét javaslat sem érkezett az új paktum lehetőségével kapcsolatban.   

Rjabkov arra reagált, hogy Donald Trump amerikai elnök az unió állapotáról szóló, szerdán elmondott éves beszédében kijelentette: nem zárja ki, hogy az Egyesült Államok egy új szerződés megkötéséről tárgyaljon Oroszországgal, illetve Kínával és más országokkal. Az orosz diplomáciai tárca helyettes vezetője rámutatott, hogy azok az államok, amelyek rendelkeznek az INF-szerződés által betiltott eszközökkel, nem érdekeltek egy mindenkire kiterjedő megállapodás megkötésében.   

Szergej Rjabkov szerint Moszkva arra számít, hogy Washington "nagyon kemény" intézkedéseket léptet életbe Oroszország katonai feltartóztatására. Kilátásba helyezte, hogy az orosz fél válaszolni fog ezekre.   

Washington pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.   

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert.   

Moszkva tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Forrás: MTI