A katonai feszültség fokozásával, valamint a szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú rakéták betiltásáról szóló orosz-amerikai INF-szerződés tudatos megsértésével vádolta meg Washingtont kedden Moszkva, miután az Egyesült Államok kísérletet hajtott végre egy közepes hatótávolságú manőverező robotrepülőgéppel.

Az amerikai fegyveres erők vasárnap először teszteltek mobil indítószerkezetről indított szárnyas rakétát azóta, hogy az Egyesült Államok augusztus 2-án felmondta a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról megkötött orosz-amerikai INF-egyezményt.   

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kijelentette, hogy néhány hét vagy hónap alatt lehetetlen egy ilyen rakétakísérletet előkészíteni.    

Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyőződése, "az efféle tesztek ismételten azt bizonyítják, hogy az amerikaiak célja a legelejétől fogva az INF-szerződés aláaknázása volt és a legelejétől fogva erre készültek" - mondta.      

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak kijelentette, hogy Washingtonban már tavaly októberben, John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó moszkvai látogatását megelőzően, vagy még előbb döntött az INF-szerződést megsértő kísérlet előkészítéséről.   

Mindez sajnálatos. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan a katonai feszültség kiélezésére törekszik. Nem hagyjuk magunkat provokálni - hangoztatta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.       

"Talán nem is lehet világosabb és nyilvánvalóbb megerősítése annak, hogy ezeknek a rendszereknek a fejlesztése már régóta folyt az Egyesült Államokban, és hogy a szerződésből való kilépésre való felkészülés egyebek között magába foglalta az ehhez szükséges kutatási és fejlesztési munkálatokat is" - tette hozzá.       

Emlékeztetett arra, hogy Putyin megerősítette: Oroszország mindaddig egyoldalú moratóriumot hirdet a szárazföldi állomásoztatású, közepes hatótávolságú eszközök telepítésére, amíg az Egyesült Államok ilyen eszközei meg nem jelennek a világ valamelyik régiójában.       

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke kedden Moszkvában szintén úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok már a felmondása előtt megsértette az INF-szerződést, mert augusztus 2. és 19. között lehetetlen lett volna elvégezni a teszthez szükséges kutatásokat.    

Emlékeztetett arra, hogy az 1987-ben megkötött egyezmény nemcsak a fegyverek gyártását és telepítését, hanem a gyártáshoz vezető kísérleteket is megtiltotta.        

A szenátor szerint Ázsiában vagy Európában akárhová is telepítik majd a közepes hatótávolságú amerikai eszközöket, az közvetlen katonai fenyegetést jelent majd Oroszország számára.       

"Ez ismételten alátámasztja azt, hogy az Egyesült Államok nem azért rombolta le a szerződést, mert azt Oroszország megszegte, hanem azért, mert akadályozta az amerikaiakat abban, hogy az egyoldalú és kizárólagos katonai fölény mitikus és mániákus célja elérésének utolsó szakaszába lépjenek" - mondta a politikus.       

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy vasárnapi tévényilatkozatában  arra hívta fel figyelmet, hogy az INF-egyezmény által betiltott eszközök fejlesztéséhez szükséges anyagi fedezet már nyolc hónappal azelőtt megjelent az amerikai költségvetésben.   

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írtak alá és amely 1988. június 1-jén lépett hatályba, a szárazföldi indítású nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.    

Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező
robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.    

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.    

Az oroszok azt is mondják, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.    

Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.    

Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza az egyezményben foglaltakhoz. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.     

Az Egyesült Államok augusztus 2-án jelentette be a szerződésből való kilépését.

Forrás: MTI