Biztosítótársaságok magán flottát hoznak létre, amelynek feladata védelemnyújtás azoknak a hajóknak, amelyek az Indiai-óceánon, Szomália partjainál közlekednek. Így válaszolnak a kalózoknak és a hivatalos hatóságoknak, akik nem képesek megvédeni a tengeri útvonalakat. Bár meg kell jegyezni, hogy ez a kezdeményezés nem egyértelmű fogadtatásra talált: szakértők és hajótulajdonosok attól tartanak, hogy ez csupán pénzkipumpálásnak egyik módja lesz.

A hét motorcsónakból álló első alakulat már az idén nyáron megjelenik az Indiai-óceán észak-nyugati részén. A jövőben a „Konvoj és Kíséreti Program” (Convoy Escort program) kidolgozói 18 hajóval akarják kibővíteni a védőflottát. Mindegyik motorcsónaknak négy főből álló legénysége és 8 fegyveres kísérője lesz. A program kidolgozói szerint ez elég ahhoz, hogy vissza tudják verni a kalózok támadásait, akik szintén motor- és motoros halászcsónakokat használnak. Bár meg kell jegyezni, hogy e flotta szolgáltatásaiért fizetni kell: 18 ezer dollárba kerül majd egy gyors motorcsónak bérelése. A projekt szerzői szerint, ez méltányos ár. A flotta létrehozását azzal indokolják, hogy a nagyhatalmak erőfeszítései nem elegendők.

De általában a szakértők attól tartanak, hogy a védelmi flottát magán személyek kezdeményezik. Így a biztonság szavatolása révén a vállalkozók pénzhez akarnak jutni. Elvben a hajókat hivatalos szerveknek és nemzetközi szervezeteknek kellene védeniük, méghozzá teljesen ingyenesen, véli Pjotr Oszicsanszkij a Hajóskapitányok Távol-Keleti Szövetségének elnöke.

- Hány nagy-sebességű motorcsónakot tud biztosítani egy magán struktúra? Milyen eszközöket használhat? Még akkor is, ha komoly forrásokkal rendelkezik, ezt nem lehet összehasonlítani az egész világ közös erőivel. A nagyhatalmak erőfeszítései sokkal hatékonyabbak lennének. A világközösség érdekelve van a kalózkodás okainak, és magának a kalózkodásnak a felszámolásában. A magánszférát pedig csak a pénz érdekli.

Ezen kívül csak a nemzetközi közösség és a nemzetközi szervezetek képesek arra, hogy felszámolják a kalózkodás okait, segítséget nyújtva Szomáliának, teszi hozzá Vaszilij Guculjak az Orosz Tudományos Akadémia Keletkutató Intézete Afganisztáni Osztályának vezetője.

- Valójában Szomáliában nincs olyan kormányzati szerv, amely ellenőrzése alatt tartaná az ország területének jelentős részét. A kalózkodás gyökere a szegénységben, a nyomorban keresendő. A lakosság egész rétegének nincs más választása, és csak ebből élhet.

Ehhez hozzá kell még tenni, hogy 2012-ben a kalózok aktivitása csökkent. Elsősorban ez azért történt, mert az Indiai-óceán országainak partvédelme nagyobb figyelmet fordít a biztonságos közlekedésre.

Tegnap az európai kalózellenes műveletekben résztvevő katonai repülőgépek szétlőtték a szomáliai kalózok szárazföldi bázisát Szomália partjainál. A bombázások eredményeként megsemmisítettek több kalózhajót, sérültekről azonban nem érkezett hír.

Az Európai Unió márciusban jelentette be szándékát arról, hogy bővítené szeretné a szomáliai kalózokkal szembeni tevékenyéségének mértékét, első alkalommal megengedve a fegyveres erők számára azt, hogy nem csak a tengeri, hanem a szárazföldi célpontokat is megtámadhatják.

Forrás: ruvr.ru