A német BdB (Bundesverbandes deutscher Banken) bankintézmény vezetője bejelentette, szerinte jobb lenne, ha Görögország az eurozónán kívül rendezné adósságát és pénzügyi gondjait. Ezzel megtörtént az első eset, mikor a német pénzügyi érdekeltségek egy vezetője nyíltan kijelent ilyesmit. Persze pletykák eddig is terjedtek, a józan ész is ezt diktálta, de mindeddig kínosan ügyeltek arra, hogy ehhez hasonló nyilatkozatok ne jelenhessenek meg. A Der Spiegel korábbi száma volt a jel: mostantól nyilvánosan lehet beszélni róla.

Andreas Schmitz szervezete egyben a Deutsche Bank és a Commerzbank vezetőit is képviseli, így az, hogy felszólította Görögországot az eurozónából való kilépésre, a bankvezetők felszólításának is tekinthető. Ez nem is akárhogyan történt, tehát nem afféle leértékelt görög-euró bevezetéséről van szó, hanem arról, hogy Görögország újra saját pénznemmel rendelkezzen, és így könnyebben rendezni tudja a pénzügyi gondokat - már nem euróban, hanem drachmában.

Mindeddig az uniós politikusok és a bankok vezetői azt hangsúlyozták, hogy Görögországnak meg kell tartania az eurót, mert a kilépés csőd szélére sodorna több államot és több európai bankot is. Hetekkel később egy éles irányváltást követően már arról volt szó, hogy a görög kilépés nem is okozna gondot, mert az európai bankrendszer már sokkal strapabíróbb, mint évekkel ezelőtt. A Der Spiegel cikk megjelenését követően pedig egyik pillanatról a másikra elkezdtek záporozni a nyilatkozatok, miszerint Görögországnak ki kell lépnie.

Schmitz szerint a görög kilépés súlyát alábecsülik, és alapjaiban fogja megrengetni az európai bankrendszert. Ennek előjelei már most láthatóak. Görögországban a vagyonkimentés már hónapok óta tart, a választások óta egyre rohamosabb ütemben. Ez a vagyonkimentés a perifériaállamokra is kezd továbbterjedni. Egy nemrég csődközeli helyzet miatt állami tulajdonba vett spanyol bankból (Bankia) csak az elmúlt egy hét során több mint 1 milliárd eurót vontak ki a bank ügyfelei.

Nemrég készült egy interjú Alexisz Ciprasszal, a görög Syriza párt vezetőjével, ahol azt is kijelentette, nagyon jól tudja, hogy ha Görögország visszaállítja a drachmát, másnap már több európai országban is felmerülne ugyanez (a nemzeti valuta visszaállítása), de ennek ellenére nem kell nekik az euró-hitel. Ugyan Ciprasz azt mondja, nem állítják vissza a drachmát - de mégis mivel működne a gazdaság? Euróval nem fog, mert a görög államnak a privatizációk miatt megtizedelődtek a bevételei - euró hitelt pedig nem kérnek, vagyis ha nem nyomnak drachmát, nem lesz pénz. Hacsak eurót hamisítani nem akarnak, aminek legalább olyan csekély az esélye, mint magának az euró megtartásának. Akár azt is kijelenthetjük, a görög állam csak akkor tartaná meg az eurót, ha saját maga állítaná elő.

A jelenlegi helyzet alapján sokkal valószínűbb, hogy az uniós gazdasági vezetők nem várják meg, amíg Görögország józan elhatározás alapján kilépjen az eurozónából, hanem vagy olyan kaotikus állapotokat teremtenek, hogy a döntést hirtelen felindulásból elkövetett rossz döntésnek lehessen bemutatni a többi tagállamban (a tovább romló gazdasági helyzetet felhasználva, amire a vagyonkivonással még rá is erősítenek), vagy kizárják Görögországot az eurozónából, mielőtt még önként kilépne. Ebben az esetben az európai bankrendszer nem kapna akkora sokkot, mert az uniós vezetés által meghozott döntés nem az eurozóna felbomlását vetítené előre (hanem szigorúbb gazdasági kormányzatot) - amit az önként kilépés viszont megtenne. De ez csak médiapropaganda kérdése.

Forrás: jovonk.info