Kivonulnak Afganisztánból az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig - jelentette be szerdán Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház Roosevelt-termében elmondott beszédében.

"Ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját. Itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazajöjjenek" - fogalmazott az elnök. Azt is elmondta, hogy a jelenleg Afganisztánban állomásozó, körülbelül 2500 amerikai katona kivonása május 1-jén megkezdődik. "Nem fogunk elhamarkodottan rohanni a kijárat felé" - tette hozzá.
    
Biden szerint "egyre kevésbé világos", hogy az amerikai csapatoknak miért kellene Afganisztánban maradniuk. "Nem folytathatjuk az afganisztáni katonai jelenlétünket abban a reményben, hogy majd ideális feltételeket teremtünk a kivonulásunkhoz" - mondta. Hozzátette: "Én vagyok a negyedik amerikai elnök, amióta az amerikai csapatok Afganisztánban vannak. Két republikánus. Két demokrata. Nem ruházom át ezt a felelősséget az ötödikre."
    
Joe Biden elmondta, hogy mióta Barack Obama alelnökeként Afganisztánban járt, úgy gondolja, hogy csak "az afgánoknak van joguk és felelősségük vezetni az országukat".
    
Felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt likvidálták Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat vezetőjét, és az amerikai katonák azóta is az ázsiai országban vannak. "Úgy gondolom, hogy elsősorban azért vonultunk be Afganisztánba, hogy az országot még egyszer ne használhassák fel támaszpontként egy hazánk elleni támadáshoz. Ezt a célt megvalósítottuk. Úgy fogalmaztam, hogy Oszama bin Ladent a pokol kapujáig is követnénk. Pontosan ezt tettük, és elkaptuk" - mondta az elnök.
    
Azt is egyértelművé tette, hogy a katonáikat ugyan kivonják, de az Egyesült Államok "nem veszi le a tekintetét a terrorfenyegetettségről" sem Afganisztánban, sem a világ más táján.
    
Joe Biden már régóta szkeptikus az Egyesült Államok afganisztáni jelenlétével kapcsolatban. Barack Obama alelnökeként - szinte egyedüliként az adminisztrációban - azt tanácsolta az elnöknek, hogy csökkentse a katonai szerepvállalást.
    
Elemzők szerint az amerikai csapatok kivonása egyértelmű kockázatokkal jár, ugyanis előidézheti a tálibok erősödését, illetve eltörölheti a demokrácia és a nők jogai terén az elmúlt két évtizedben elért eredményeket. "Továbbra is támogatjuk az afgán nők és lányok jogait, és jelentős humanitárius és fejlesztési segítséget nyújtunk majd az országnak" - mondta Biden. Arra kérte a régió országait - kiemelve Pakisztánt, Oroszországot, Kínát, Indiát és Törökországot -, hogy tegyenek többet Afganisztán támogatásáért.
    
Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tálibok és az afgán kormány közötti tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
    
A kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.
    
Az elnök köszönetet mondott a katonáknak a szolgálatukért. "Afganisztánban tett látogatásaim során közvetlen szemtanúja voltam bátorságuknak. Rendkívül hálás vagyok azért a bátorságért és gerincességért, amelyet közel két évtized alatt a harci bevetések során mutattak. Mi, a nemzet örökké az adósaik leszünk nekik és családjuknak" - mondta Biden.
    
Beszéde után az amerikai elnök ellátogatott az arlingtoni nemzeti sírkertbe, ahol a 60. parcellánál is lerótta tiszteletét az Afganisztánban elhunyt amerikai katonák előtt. "Mindig csodálattal gondolok azokra a nőkre és férfiakra, akik nemzedékről nemzedékre készek életüket adni a hazájukért." - fogalmazott Joe Biden.

Stoltenberg: a NATO május 1-jéig megkezdi az afganisztáni misszió erőinek kivonását

Felismerve, hogy nincs katonai megoldás az Afganisztán előtt álló kihívásokra, a NATO-tagországok úgy döntöttek, hogy május 1-jéig megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását - jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán, a miniszteri szintű rendkívüli NATO-értekezletet követően.

Jens Stoltenberg Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a NATO-erők kivonása Afganisztánból rendezett, összehangolt és megfontolt módon néhány hónap alatt zajlik le.   

A tálib lázadóknak a kivonulás során a szövetséges csapatok elleni bármifajta támadására a NATO erőteljes válasszal felel - mondta.   

"Csapataink kivonása nem az Afganisztánnal fennálló kapcsolatunk befejezését jelenti. A NATO kabuli kormányerőket támogató missziójának kivonása új fejezet megnyitását jelenti a béke felé vezető politikai megújulás útján Afganisztán számára" - fogalmazott.   

A NATO szövetségesei és partnerei továbbra is támogatják Afganisztánnak, népének és intézményeinek a béke és a biztonság előmozdításáért kifejtett erőfeszítéseit, valamint az elmúlt 20 évben elért eredmények fenntartását. Támogatják a folyamatban lévő, afgán vezetésű békefolyamatot, és ezzel összefüggésben a szövetségesek arra szólítják fel az afgán kormányt és a vele szemben álló, szélsőséges tálibokat, hogy tartsák magukat a békefolyamat iránti elkötelezettségükhöz.   

"Együtt mentünk Afganisztánba, együtt igazodtunk a helyi viszonyokhoz, most pedig közösen távozunk az országból" - tette hozzá.   

Arra vonatkozóan, hogy Oroszország jelentős haderőt vont össze az ukrán határ mentén és az általa elcsatolt Krím félszigeten, Stoltenberg hangsúlyozta: az észak-atlanti katonai szövetség rendkívül aggályosnak tarja az orosz haderőösszevonást. A haderő mozgatását és a kelet-ukrajnai területeken végrehajtott katonai műveleteit Moszkvának azonnal le kell állítania, a katonai erőket pedig ki kell vonnia az ukrán területekről - jelentette ki a NATO főtitkára.   

Antony Blinken egyebek mellett arról beszélt, hogy az Egyesült Államok "rendkívül komolyan veszi" Irán arra vonatkozó bejelentését, hogy 60 százalékos urándúsításba kezd. A bejelentést provokatív, a lépés kérdéseket vet fel Teherán szavahihetőségével kapcsolatban a 2015-ös atomalku jövőjéről Bécsben zajló tárgyalásokon. Miközben Washington bizonyította, hogy komoly a szándéka a nukleáris egyezményhez való visszatérés tekintetében, Irán bejelentése nem tükrözi ilyen irányú céljait - emelte ki a külügyminiszter.   

Lloyd Austin hangsúlyozta, a csapatkivonást Afganisztánból az teszi lehetővé, hogy a NATO és szövetségesei teljesítették küldetésüket abban a tekintetben, hogy az ország ne válhasson ismét a terroristák biztos menedékévé. Most az afgánokon a sor, hogy biztosítsák országuk számára a fenntartható békét - mondta. Annak ellenére azonban, hogy Washington kivonja erőit az országból, az Egyesült Államok továbbra is finanszírozza az afgán biztonsági erők kulcsfontosságú képességeit, köztük az afgán légierőt - közölte.   

Az amerikai védelmi miniszter kijelentette továbbá: az Egyesült Államok Ukrajna területi egységének tiszteletben tartására szólítja fel Oroszországot. Washington továbbra is segítséget nyújt Ukrajnának, és elkötelezett az ország védelmi szükségleteinek támogatása mellett - tette hozzá Austin.

Forrás: MTI