Az orosz elnök utasításának dacára nem kezdte el növelni az Európába irányuló földgázszállítást a Gazprom orosz gázipari vállalat hétfőn, így tovább mélyültek a szűkös kínálat, a magas árak és az Oroszországtól való energiafüggőség miatti aggodalmak.

A félelmeket jól tükrözi, hogy a legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF decemberi határidős jegyzésében majdnem 10 százalékkal, megawattóránként 81,00 euróra drágult a földgáz hétfő délelőtt. A kedélyek lassan csillapodtak, így délután három óra után 77,42 eurón, 4,59 százalékos pluszban állt a jegyzés.

Nem érkezik orosz földgáz Németországba a Jamal-Európa vezetéken, hétfőn teljesen leállt a szállítás a Lengyelország és Fehéroroszországon áthaladó, kétezer kilométer hosszú gázvezetéken, miután a németországi szakaszt üzemeltető Gascade vállalat három napra megfordította az áramlást nyugatról keleti irányba. Október vége óta másodjára fordul elő, hogy meg kellett fordítani az áramlást a gázvezetéken.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október végén arra utasította Alekszej Miller Gazprom-elnököt, hogy miután a vállalat november 7-ig vagy 8-ig befejezi a gáz szivattyúzását az orosz földalatti tárolókba, kezdje meg a tervezett munkálatokat a saját európai – ausztriai és németországi – földalatti tárolóiba irányuló gázmennyiség növelésére.

Elemzők azonban rámutattak, hogy a Gazprom nem kötött le többletkapacitást a Jamal-Európa vezeték lengyel határon fekvő Mallnow német mérési pontján, sem pedig az orosz-ukrán határon lévő Szudzsa és Szokhranovka belépési pontokon, tovább csökkentve azokat a reményeket, hogy növeli gázexportját hétfőtől. Ahogy arról korábban már írtunk, ez a tény kapcsolatban állhat az Északi Áramlat-2 vezeték engedélyeztetési folyamatával – Oroszország ugyanis úgy próbálja meg gyorsítani a több hónapig tartó procedúrát, hogy a többi vezetéken minimálisra csökkentette az Európába irányuló szállításokat.

Oroszország szállítja a legtöbb gázt Európába, részesedése a teljes piacból mintegy 43% volt a tavalyi évben az Eurostat összesítése alapján. Szeptember végétől azonban volatilissá vált az Európába érkező orosz gáz mennyisége, melynek egyik oka, hogy az európai gázszállítási szerződésekben idén ősztől nagyobb súlyt kaptak a piaci árazású szerződések, mint a hosszútávú, fix áras szerződések – ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök hibaként jellemezte október elején.

A Gazprom kitermelése és exportja eközben rekordszintek közelében mozog, az európai tározói viszont az egy évvel ezelőtti szintnek körülbelül egyharmadán állnak.

Forrás: kitekinto.hu / MTI