Washington és Brüsszel a kínai kormányt is hibáztatja, amiért nem figyel a tisztességtelen kereskedelemre.

Hamisított alkatrészek árasztották el az amerikai hadiipart, és azon keresztül a NATO-tagállamok hadseregeit- állítja a washingtoni szenátus egyik bizottsága. Vizsgálatuk eredménye még a szakértőket is meglepte: az amerikai gyártók ugyanis ezerszámra szereltek be kínai hamisítványokat szuper-fegyverekbe. A botrányos jelenség már a többi NATO-szövetségest is aggasztja.

Az Európai Unió védelmi ügynökségének legfrissebb kiadványa fotók kíséretében taglalja, mit is kínál az uniós és NATO-tagállamok hadiipara. A cikkek és interjúk fő üzenete, hogy a védelmi kutatások ugyan drágák, de a biztonság megéri, továbbá a katonai célú tudományban meg kell őrizni Nyugat-Európa és az Egyesült Államok vezető szerepét. Csakhogy Brüsszelben is jókora felzúdulást okozott az Amerikában kitört hadiipari botrány: egy szenátusi vizsgálóbizottság egymillió, javarészt Kínában hamisított alkatrészre bukkant az Egyesült Államokban gyártott legkorszerűbb harci repülőgépekben és más fegyverrendszerekben, illetve rádiókban és műholdas navigációs berendezésekben.

A dolog azért is kínos, mert hadműveleti körülmények között egy-egy ilyen, néhány centbe kerülő apróságon emberéletek múlhatnak. A NATO- és EU-tagállamok katonái Afganisztántól a Balkánon át a szomáliai partokig bárhol használhatnak olyan technikát, amelynek a megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető.

A kérdés elsősorban az, hogyan kerülhetnek hamisított alkatrészek azokba a harci eszközökbe, amelyeket patinás hadiipari cégek gyártanak, igencsak drágán. Az persze nem meglepő, hogy ezek a vállalatok is próbálják a legolcsóbb részegységeket beszerezni, és ezek gyártását sokszor kiszervezik Kínába. A kínai elektronikai ipar egyébként kiváló minőségű integrált áramköröket állít elő, és nem is ezekkel van a baj. Ugyanilyen chipeket viszont meg lehet szerezni a feketepiacon is.

Olcsó elektronikai hulladékok

Kína tízezer tonna számra importál elektronikai hulladékokat a világ minden részéből, és ezeket kis sufniműhelyekben a szorgos munkáskezek gyorsan szétszerelik. Bőven találnak közöttük olyan chipeket is, amelyeket katonai berendezésekben is alkalmaznak. Egy kis tisztogatás, egy kis fényezés, és ezek a parányi alkatrészek új csomagolásban máris a piacra kerülnek. Hivatalosan fel kellene tüntetni, hogy újrahasznosított termékekről van szó, de erről néha a kínai cégek megfeledkeznek. Az amerikai hadiipari beszerzők szíve pedig megdobban, amikor az interneten ellenállhatatlanul olcsó és újszerűnek látszó alkatrészekre bukkannak. Így akár néhány nap alatt egy szutykos törött számítógépből Kínában kiszerelt részegység egy amerikai harci gép csillogó műszereibe kerülhet.

Washington és Brüsszel persze a kínai kormányt is hibáztatja, amiért nem figyel eléggé erre a tisztességtelen kereskedelemre, ám Peking eddig elengedte a füle mellett a kritikát. Már csak azért is, mert hasonlóan hamis termékeket Kanadában és Nagy-Britanniában is be lehet szerezni. Egy amerikai szakértő nemrég a CNN televíziónak elmondta, hogy nem a kínai és más hamisítókat kell hibáztatni a helyzetért. A válság miatt a kormányok kevesebbet költenek védelmi beszerzésekre, a hadiipari cégek profitja csökken, így hát próbálnak ügyeskedni.

Mint az Armageddonban

A történetről másoknak az Armageddon című hollywoodi katasztrófafilm egyik jelenete ugrott be, amikor az orosz űrhajós egy vasdarabbal kezdi el ütni az éppen akadozva működő fedélzeti számítógépet. Amikor társai figyelmeztetik, hogy ez drága amerikai berendezés, csak annyit mond: „Amerikai komputer, orosz komputer, egyre megy. Az összes alkatrész benne kínai.” Most már akár azt is hozzá lehetne tenni: és ráadásul hamis.

Forrás: hirado.hu