A szíriai Aleppoban furcsa dolgok történnek. Napjaink körülményeire kidolgozott nyugati rendszerdöntő taktika vizsgázik egy halálos vizsgán. A nyugatiak és a nyugat-barát arab rezsimek pénzén létrehozott, felfegyverzett nemzetközi csőcselék napi ezer dolláros zsold ellenében vállalta, hogy a fennálló rendszert megdönti, vagy ha ez nem sikerül, akkor okot teremt a beavatkozásra, mely egészen biztos, hogy a fennálló rendszerrel végezne. Hogy ez a taktika sikeres legyen, legalább egy súlyponti helyet kellene létrehozni, ahol árnyékkormányt alakítva (amit a felbujtók és tervezők azonnal elismernek), diplomáciai eszközökkel hitelesíthetnék a banditizmusukat.

Líbiában teljes sikerrel, Egyiptomban félsikerrel, a Kaukázusban sikertelenül próbálkoztak, de minden eddigi műveletükből levonták a következtetéseket, és csiszolták a taktikai módszereiket. Szíria esetében már egy kimunkált, jól bevált rendszerdöntő taktikát alkalmaztak, és biztosak voltak a gyors eredményben.

De most nem egy marék homok került a gépezetbe, hanem bazalt darabok. Recseg-ropog a művelet, és a dolgok mai állása szerint teljes lesz a kudarc. Mi ennek az oka? Mindenek előtt az, hogy a régi megtévesztő, elbizonytalanító, megosztó propaganda Szíriában nem hozta meg a várt eredményt, nem tudta a lakosságot befolyásolni. Ezért a nemzetközi bűnözőkből toborzott zsoldosbanda lakossági támogatás hiányában teljesen magára maradt. Ez a kiváló hatalmi felvilágosító, tájékoztató propagandának köszönhető. A gerilla háborúra jellemző rejtőzködő, beszivárgó taktika eleinte okozott gondokat a katonaságnak, de megtalálták ennek is az ellenszerét, mely az eredményes felderítő munka, jól felkészült belső elhárítás és a lakossági együttműködés következtében mindenhol felszámolta a banditák fészkeit.

A banditák toborzása azonban gőzerővel folytatódott, mert a lakossági támogatás hiányát így akarták ellensúlyozni. Modern kézifegyverekkel ellátott csoportok beszivárgása az USA ellenőrzés alatt álló, illetve a NATO tagállam, Törökország felől állandó jelleget öltött. Ha ez a zsoldos banda szétszóródott volna az országban, elhúzódó gondokat okozhatott volna, tehát valahogy egy helyre kellett összevonni ezt a sokaságot. A szíriai hadvezetés Aleppo városát jelölte ki a csapda színhelyéül. Ez az észak-nyugati, közel kétmilliós lakosságú város közel van a török határhoz (50 km), ezért ideális célponttá vált a banditák számára, hogy súlyponti helyként a birtokukba kerítsék. Minden bandita erre vette az irányt. Bíztak abban, hogy a várost félkörben körbevevő török határ közelsége kudarc esetén is menekülési lehetőséget biztosít. Ez még kiegészült a beavatkozási ígéretekkel is.

Súlyos csapás volt a NATO tervekre az orosz és a kínai vétó, mely a Biztonsági Tanácsban megakadályozta Szíria légterének a lezárását, mely valójában a korlátlan légiterrort engedélyezte volna. De ez még nem minden. Az igazi katasztrófa számukra az, hogy az oroszok a tartuszi haditengerészeti bázisukhoz rendkívüli módon ragaszkodnak (jó okkal). Tartusz Aleppótól 160 km távolságban van, ezért az Aleppót esetlegesen támadó török légierő az orosz nagy hatótávolságú légvédelmi rakéták hatósugarán belül lenne. Azt is biztosra vehetjük, hogy a NATO beavatkozása esetén a térségben tartózkodó orosz tengerészgyalogság és a hadiflotta nem marad tétlen.

A harmadik súlyos gondot a NATO-nak, a kurdoknak adott szíriai politikai kedvezmény jelenti (erről egy elemzésünk már megjelent). Ha szabadságharccá bontakozik ki ez a politikai kedvezmény, akkor Törökországban, Irakban súlyos belháborúval kell számolni, különösen úgy, ha legalább olyan támogatást kapnának, mint a szíriai rendszert megdönteni szándékozó banditák.

Aleppo így vált csapdává, nemsokára bezárul a zsák szája, és minden bandita önszántából egy helyre lett begyűjtve. Aleppo tele van a szír elhárítás embereivel, ezért a légicsapások és a tüzérségi tűz célpontjait nagy pontossággal meg fogják adni, amikor megindul a támadás. A felszámoló egységek kézi lőpormaradék-meghatározó műszerekkel rendelkeznek, és mindenkit fejbe lőnek, akinek a kezén lőpornyomokat találnak. A polgárháború nem ismeri a hadifogoly fogalmát, ezzel mindkét félnek számolnia kell.

Most a NATO-n a lépés sora. Nem nagyon örülhetnek ennek, mert ott az iráni probléma, a bevetésre készen álló Iszlám Forradalmi Gárdával, igen hatásos rakétatechnikával és harci szellemmel. Izrael is nagy csöndben van, ott sem nagy az öröm. Viszont ha a szíriai rezsim győzelemmel fejezi be ezt a háborút, az akár az egész EU és a NATO végét is jelentheti. Végérvényesen levizsgáztak, tehetetlen rongybabának fogja őket mindenki tekinteni.

Forrás: jovonk.info