A közelmúltban a nemzetközi sajtóban elterjedt a hír, miszerint egy orosz atom-tengeralattjáró észrevétlenül látogatást tett a Mexikói-öbölben az Egyesült Államok partjainál. Washington értelemszerűen „szemtelenségnek” mondta az esetet, Igor Korocsenko, az orosz Honvédelmi Minisztérium elnöke viszont nem is próbálta titkolni az örömöt. „Ez a küldetés azt mutatja, hogy Oroszország továbbra is készen áll olyan intézkedések megtételére, mellyel kivívja a tiszteletet flottája számára. Nincs rendjén, hogy az 1990-es években gyakorlatilag megszüntették az ilyen műveleteket. A mostani eset mutatja, hogy a haditengerészet visszatér a harci szolgálat korábban megszokott menetéhez.”

Oroszország már az év elején figyelmeztetett, hogy újból járőröket indít az óceánokon. Vlagyimir Viszotszkij, az orosz haditengerészet parancsnoka februárban hivatalosan is kijelentette, hogy június 1-ét követően Oroszország 26 év óta először, vissza fog térni a folyamatos harci őrjáratokhoz a stratégiailag fontos nemzetközi vizeken. Vlagyimir Komojedov, az Állami Duma Honvédelmi Bizottságának elnöke is úgy nyilatkozott, hogy vissza kell állítani az orosz flotta régi dicsőségét. 2012 elején az állami kiadásokból már tudni lehetett, hogy a 2011-2020-as fegyverkezési program költségvetésének alapja több mint 4700 milliárd rubel, később az ennek megfelelő részletek is nyilvánosságra lettek hozva: 2020-ra 10 ballisztikus rakéta hordozó atom-tengeralattjáró, hét többcélú atom-tengeralattjáró, 20 egységgel egy tengeralattjáró-elhárító flotta, ezen kívül 14 fregatt, 35 korvett, hat kis tüzérségi hajó, hat nagy partraszálló hajó áll az orosz haderő szolgálatába, illetve a saját gyártású hajókon kívül további két Mistral gyártására terjesztették ki a szerződést Franciaországgal.

Az új típusú tengeralattjárók gyártása folyamatban van. Az első tengeralattjáró projektet, a Szeverodvinszk nevű Yasen osztályú tengeralattjárót a Fehér-tengeren tesztelik, és valószínűleg még 2012-ben a haditengerészet szolgálatába áll. A Borej osztályú atom-tengeralattjáró az előzetes terveknél gyorsabban részévé válik az orosz haditengerészetnek, a második hajó „Alexander Nyevszkij” már 2013 elején szolgálatba áll.

Nemrég a Kaszpi Flottilla felavatott egy új fregattot - ez a hajó már fel van szerelve az új lopakodó technológiával, ami megváltoztatja a hajó mágneses terét, illetve a radarok számára torzítja a hajó valós méretét, kisebbnek mutatva azt. Egyben ez az első hajó az orosz haditengerészetben, amire az orosz haderő univerzális rakétakomplexumát telepítették (Kaliber-NK) valamint képes használni többféle precíziós rakétát, és a fedélzetén egyben gyorstüzelő ágyúk és saját légvédelmi rendszer is található, ami képes önálló működésre is, nem csak a flotta részeként.

A haditengerészeti bázisok vonatkozásában nem csak Oroszország saját partvidékén, hanem a világóceánokon is új ellátóközpontokat hoznak létre. Itt érdemes megemlíteni Tartusz szíriai kikötőt, amit a tervek szerint kibővítenek a nagyobb hajók, repülőhordozók és cirkálók befogadására, így nem csoda, hogy a Kreml folyamatosan blokkolja a Nyugat szíriai rendszerdöntő műveleteit. A tartuszi bázis stratégiai fontossága nyilvánvaló: ebből a kikötőből a Szuezi-csatornán keresztül a Vörös-tenger irányába, és a Gibraltári szoroson keresztül az Atlanti óceánra rövid idő alatt kijuthatnak az orosz hajók. A Dél-kínai-tenger partján a vietnami haditengerészeti bázis pedig az egyik legjobb mélytengeri kikötő a térségben. Ezt a támaszpont még a Szovjetunió idején hozták létre, és 2001-ben felszámolták, de úgy tűnik Oroszország elhatározta a Status Quo helyreállítását.

Forrás: jovonk.info