Idén Irán látja el a vendéglátó szerepet a El Nem Kötelezettek Mozgalma csúcstalálkozóján, ami így a korábbi találkozókhoz képest lényegesen korábban a figyelem középpontjába került. Az önmagukat hivatalosan egyik nagy hatalmi blokk mellett sem elkötelezettként nyilvántartó nemzetek augusztus 26-tól 31-ig Teheránban tartják 16-ik csúcstalálkozójukat. A rendezvény témakörei a világban jelenleg zajló geopolitikai átrendeződés köré csoportosulnak.

Ez egyben a legtöbb kérdést felvető rendezvénynek is látszik, annál fogva, hogy egy olyan ország szolgál a találkozó helyeként, ami a fejlettnek mondott nyugati gazdaságokkal szemben jelenleg vívja ki térségi nagyhatalmi pozícióját (gazdasági téren is). Ha a találkozó sikerrel zárul, az több téren is paradigmaváltással járhat, de mindenféleképpen súlyos kijelentéseket fog maga után vonni olyan országoktól, mint például Észak-Korea, Azerbajdzsán és Irán, melyek jelenleg a nemzetközi diplomácia terén válaszút előtt állnak, és miközben saját függetlenségért minden eszközzel fellépnek, az erő felmutatása mellett igyekszenek is pozitív képet felmutatni a nagyhatalmak számára, beilleszkedni és helyet szorítani maguknak a jelenlegi nagyhatalmak közé.

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Moon is részt vesz az eseményen, ami találgatásokat vont magával annak kapcsán, hogy a találkozók során az iráni atomprogram ügyében is paktum születhet, miközben az Irán elleni szankciókat támogató államok újra erőre kaptak. India, mint a El Nem Kötelezettek Mozgalmának szellemi atyja, szintén felszólal ebben a kérdésben.

A El Nem Kötelezettek Mozgalmához (a későbbiekben NAM - Non Aligned Movement) 120 harmadik világ béli ország tartozik, melyek a nemzetközi szervezeten keresztül együtt a fejlődő országok gazdasági és kulturális érdekképviseletét látják el. A NAM létrejötte 29 ázsiai és afrikai ország 1955-ös találkozójához köthető, melyek közös nevezőt állapítottak meg a gyarmatosítási folyamattal és a Nyugat befolyásával kapcsolatban. Az 1961-es találkozó meghatározta a NAM tagság feltételeit. Ez az egyezmény kimondta, hogy csak az az ország válhat tagállammá, amelynek a nyugati országokkal szemben semmiféle szövetségi viszonya nem áll fenn, és a nagyhatalmakkal semmilyen védelmi egyezményekben nem vesz részt. A NAM ezen az úton akarta biztosítani, hogy tagállamai a hidegháborús felek eszközeivé váljanak, és egyben elkülönítette magát mind a nyugati, mind pedig a szovjet blokktól. A NAM tagállamok első csúcstalálkozója 1961-ben az akkori Jugoszláviában (Belgrádban) Tito indítványozására lett megszervezve, a találkozón 25 állam képviseltette magát, légkörét az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti konfliktus határozta meg.

A NAM kinyilvánítottan az imperializmus ellen küzdő államok jogait védi és egyfajta független bíróság szerepét tölti be. A mozgalom egyben a világgazdasági rend átrendezése mellett is elkötelezett. A Szovjetunió összeomlását követően a NAM politikáját a globalizáció jelensége, az eladósodás, a gazdasági gyarmatosítás és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni fellépés határozta meg. Mivel a NAM tagállamok nagy része egyben ENSZ tagállam is, az ENSZ belelát a NAM működésének egy részébe, viszont a NAM tagállamoknak több ENSZ határozat is köszönhető, ami a tagállamok közös érdekképviselete nélkül egyébként nem született volna meg.

Ennek köszönhetően az ENSZ a találkozót megelőzően a következő nyilatkozatot adta ki:

1.) Elítéli a megszálló izraeli erők palesztin lakosság elleni támadásait a palesztin városokban, különösen a Jenin menekülttáborban

2.) Elítéli, hogy a megszálló erő, Izrael nem hajlandó együttműködni a közgyűlés tényfeltáró csoportjával a Jenin menekülttáborban az ENSZ Biztonsági Tanácsának

3.) Hangsúlyozza a Közel-Kelet térsége valamennyi népének biztonságának és jólétének fontosságát, és elítéli a tömeges halálesetekkel járó erőszak, terror alkalmazását a palesztin és izraeli civilek ellen

4.) Követeli az ENSZ BT 1402 (2002) határozatának azonnali megvalósítását

5.) Követeli a 2001 december 5-én Genfben kiadott deklaráció azonnali megvalósítását nemzeti, regionális és nemzetközi szinten is

6.) Utasítja a főtitkárt a Jenin és más palesztin települések területén történtekről az átfogó jelentés elkészítésére minden elérhető forrás és információ bevonásával

7.) Követeli, hogy a megszálló hatalom Izrael hagyjon fel az ENSZ humanitárius tevékenységének akadályozásával a megszállás alatt tartott területeken, különös tekintettel a Vörös Kereszt és az ENSZ újjáépítésért és munkahelyteremtésért felelős bizottságára, illetve hogy Izrael tartsa tiszteletben a szabad mozgás és tartózkodás jogát, biztosítsa a humanitárius ellátmányokhoz való szabad hozzáférést

8.) Felszólít az azonnal szükséges ellátás és alapvető szolgáltatások biztosítására, a jelenlegi humanitárius helyzet megoldásában és az újjáépítésben való segédkezésre, beleértve a palesztin hivatalok épületeinek újjáépítését is

9.) Mindkét felet felszólította a krízis megoldására tett törekvéseinek megduplázására, és a tárgyalások újrakezdésére minden témakör kapcsán, beleértve a független palesztin állam megalapítását is

10.) A tizedik különleges pont meghatározását elnapolja és felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a tagállamok kérésére újabb gyűlést hívjon össze kifejezetten e kérdéskör megvitatására

Ez a cionista rendszerben is komoly aggodalmakat váltott ki - a hét folyamán Izrael figyelmeztette Ban Ki-moon-t, az ENSZ főtitkárát és más vezetőket, hogy ne essenek az iráni propaganda csapdájába, mikor az El Nem Kötelezettek Mozgalmának csúcstalálkozóján részt vesznek. „Nincsenek kétségeink affelől, hogy az iráni állam ezt a találkozót propaganda célokra és politikájának legitimálására fogja felhasználni” (Yigal Palmor, a külügyminisztérium szóvivője) „Felszólítunk minden odalátogatót, hogy vigyázzanak az ilyen manipulációkkal, és ne essenek ebbe a csapdába” Martin Nesirky, az ENSZ szóvivője külön bejelentést tett, hogy a főtitkár Izrael (és az USA) tiltakozása ellenére is személyesen tesz látogatást a csúcstalálkozón, és személyes megbeszélést tart Mahmud Ahmadinedzsád iráni elnökkel. Ezt hallván az USA ENSZ nagykövete, Susan Rice szintén felszólította az ENSZ főtitkárt a távol maradásra.

A legmagasabb rangú delegáltak közt van az egyiptomi elnök Mohamed Murszi, a kubai vezető Raul Castro, és India miniszterelnöke Manmohan Singh. Ez még nagyobb felháborodást váltott ki a nyugati országokban, főleg az után, hogy Hamenei ajatollah a csúcstalálkozót megelőző héten rákos daganatnak nevezte Izraelt.

Egy az Oslo Times-nak adott interjúban az iráni nagykövet már a találkozót megelőzően bejelentette, tisztában vannak vele, hogy az iráni atomprogram kapcsán tárgyalásokat folytató „5+1 országok” közül többek politikai okoknál fogva nem vesznek részt a találkozón – és ha a tárgyalások nem az elvárásnak megfelelően alakulnak, akkor számítani lehet arra, hogy a tárgyalásoknak vége szakad, és a Nyugat szerepe nyilvánvalóvá válik.

Az El Nem Kötelezettek Mozgalmának jelenlegi találkozója azért is kiemelkedően fontos, mert először kerül megrendezésre úgy, a világ egyetlen nagyhatalma sem áll ki mellette támogatóan, így a szervezet egy különálló nagyhatalmi blokk formálódásának tekinthető.

A héten megjelent a Washington Postnak egy száma, ami már nyíltan felszólítja Ban Ki-moont, hogy ne vegyen részt Teheránban a konferencián, mivel Iránnak ez a konferencia kiváló lehetőséget ad, hogy a nyugati szankciókkal szemben nemzetközi ellenállást indítson be. A Haaretz cikkeiben Izrael elsődleges félelmei jelennek meg, mikor arról írnak, hogy a rendezvény elsősorban a palesztin állam nemzetközi támogatásáról fog szólni, és különösen amiatt aggódik, hogy ebben az ENSZ főtitkár is részt vesz. A Haaretz cikkeinek megjelenését követően a Washington Post ezt a találkozót „az USA, az ENSZ és az ENSZ BT-vel szembeni ellenállás fesztiváljának” nevezte. A Haaretz szerint „azzal, hogy Ban kezet ráz Ahmadinedzsáddal, átlépte a végső határt, mert legitimizálja az iráni elnök Izrael-ellenes és antiszemita propagandáját”.

Nem csak az ENSZ főtitkár látogatása váltott ki hasonló reakciókat, az indiai miniszterelnök, Manmohan Singh Teheránban tett látogatását ugyanígy fogadták a nyugati államok. De ez nem is az első alkalom, hogy a szövetség hitelességét egy tagállam politikájára hivatkozva kérdőjelezték meg, a 14-ik találkozót követően (2006-ban) a kubai kormányra hivatkozva történtek hasonló esetek.

Irán 30 vezetőt lát vendégül, köztük India, Egyiptom és Kuba vezetőit, ami egyben azt is bizonyítja, hogy a Nyugat törekvése Irán nemzetközi elszigetelésére sikertelenül zárult. Az iráni külügyminiszter, Ali Akbar Szalehi azt nyilatkozta, „több mint 100 ország jelezte részvételi szándékát, közülük 30 ország képviselteti magát a legmagasabb szinten. Irán történetében ez az eddigi legnagyobb volumenű nemzetközi politikai rendezvény.” Ebben a két napban ugyanis Irán bizonyítja, hogy helyen van a nemzetközi politikában annak ellenére is, hogy a nyugati országok mindent megtesznek Irán nemzetközi politikából való kizárásáért. Ugyanis összesen hétezren jelennek meg a rendezvényen, beleértve a politikai, vallási vezetőket és a média embereit (ami nem utolsó sorban az ország turisztikai ágazatának is 50 millió dollár közvetlen bevételt jelent). Az iráni média pedig bátran kijelenti (mert kijelentheti), hogy ezek alapján a nyugatiak törekvései a rengeteg befektetett pénz és energia ellenére is sikertelenek voltak.

A NAM konferenciának ugyanis egyik központi témája, hogy a NAM tagállamok együttesen fellépnek az ellen, hogy a cionisták és az Egyesült Államok beavatkozzon a szír belpolitikába és kényszerített rendszerváltást idézzen elő katonai erővel. Ugyanis 2008 októberében a szír hatóságok lényegében helyreállították a rendet az országban. Azt követően kezdtek a nyugati államok és az arab szövetségesek teljes erőbedobással dolgozni az ország káoszba borításán, azóta több szír nagyváros helyén csak romhalmazok állnak. Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerint a találkozón döntés fog születni ebben az ügyben, és általánosságban a tagállamok hasonló jellegű problémáinak megsemmisítéséről. A nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépésről - ez talán egy újabb katonai szövetségi rendszer kialakulását jelenti, de a végső közleményekből majd egyértelműen látszódni fog, miről van szó. Ez beleillik az El Nem Kötelezettek Mozgalmának profiljába is, ami az 1979-es határozat óta a tagállamok önrendelkezésének, függetlenségének, területi egységének és biztonságának szavatolása.

A következő találkozó három év múlva Venezuelában kerül megrendezésre, és ez a két esemény együtt nemzetközileg egy sokkal nagyobb fordulópontot jelent: hogy újra létrejön a kétpólusú világ, még a világháború kirobbanása előtt. Ebben a viszonylatban pedig az ENSZ-szel szemben az El Nem Kötelezettek Mozgalma jelenti az alternatívát, és mint alternatíva, kiutat jelent minden államnak, ami a hanyatló Nyugatnak hátat fordítana. Az El Nem Kötelezettek Mozgalma egy olyan, nemzetközi, nemzetek feletti fórum szerepét fogja betölteni, ami a cionizmus és a Nyugat világméretű vereségét követően azt a szerepkört töltheti be, amit mindig is az ENSZ-nek kellett volna, de a cionizmus megjelenése miatt már az alapításkor eltorzult, és így feladatát ellátni nem tudta.

Forrás: jovonk.info