Tizennégy földi telepítésű rakétaelfogó egységgel erősíti meg a nyugati partvidékre telepített védelmi rendszerét az észak-koreai és iráni interkontinentális rakétafenyegetéssel szemben az Egyesült Államok - jelentette be pénteken Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter.

Ezzel 44-re nő a nyugati partvidékre és Alaszkába telepített rakétaelfogó egységek száma. A védelmi rendszert, amelynek az a feladata, hogy megsemmisítse a hadászati rakétákat, mielőtt azok elérik az Egyesült Államok területét, George W. Bush elnöksége idején, 2004-ben hozták létre. Ennek fejlesztését az Obama-kormány 2009-ben leállította, amit a republikánusok súlyos hibának minősítettek.

A most bejelentett egymilliárd dolláros bővítést, amely a miniszter szavai szerint 50 százalékkal növeli meg a rendszer kapacitását, a tervek szerint 2017-ben fejezik be.

Hagel szerint az amerikai rakétavédelmi rendszer bővítésének célja, hogy az Egyesült Államok a fenyegetések előtt járjon, és bebiztosítsa magát minden váratlan helyzettel szemben. A miniszter rámutatott, hogy a létező amerikai védelmi rendszerek csak egy "korlátozott" ballisztikus rakétatámadás ellen képesek védelmet nyújtani. A Pentagon vezetője bejelentette, hogy az Egyesült Államok az észak-koreai rakéták korai észlelésének javítása érdekében együtt fog működni Japánnal a radarkapacitások növelése érdekében.

Az intézkedés részeként a CNN hírtelevízió értesülése szerint újból megnyitják az alaszkai Fort Greely rakétabázist, és új védelmi eszközöket telepítenek Kaliforniába is. Hagel elismerte, hogy az rakétaelfogó egységek célravezetési rendszerével még műszaki gondok vannak, és megígérte, hogy addig nem végzik el a 14 objektum telepítését, amíg meg nem győződnek annak hatékonyságáról.

Észak-Korea decemberben sikeresen állította Föld körüli pályára első műholdját, amit gyakorlatilag az interkontinentális ballisztikus rakétáknál is alkalmazott technológia segítségével valósított meg. A kommunista rezsim emellett februárban hajtotta végre harmadik kísérleti atomrobbantását.

Phenjan nemrégiben, az ellene bevezetett biztonsági tanácsi ENSZ-szankciók nyomán azzal fenyegetőzött, hogy Szöul "lángtengerré" válik, illetve megelőző nukleáris támadásokat intéz Washington ellen. Észak-Korea bejelentette továbbá, hogy felmondja a koreai háborút lezáró fegyverszüneti egyezményt, és érvénytelennek tekinti a Koreai-félsziget atomfegyver-mentességét kimondó közös nyilatkozatot.

Egy észak-koreai tábornok azt állította, hogy a hazája kilövésre kész, nukleáris robbanótöltettel felszerelt ballisztikus rakétákkal rendelkezik.

Barack Obama amerikai elnök a héten az ABC televíziónak nyilatkozva kijelentette: nem hiszi, hogy Észak-Korea valóra tudja váltani fenyegetéseit, de - mint mondta - "nem szeretjük a hibahatárt".

Irán 2009 óta képes műholdat pályára állítani, és a nyugati államok szerint ugyancsak atomfegyver előállításán dolgozik. Ezt a vádat Teherán tagadja.

Forrás: MTI