Sokkal nagyobb pénzügyi válság söpörhet végig a világon, mint amilyen a 2008-2009-es összeomlás volt, mivel jóval nagyobb hitelállomány halmozódott fel különösen Ázsia erősebb gazdaságaiban - állítja a sötét előrejelzéseiről ismert Marc Faber befektető, aki szerint könnyen lehet, Marxnak igaza volt.

Könnyen lehet, hogy Marxnak igaza volt a kapitalista rendszerrel kapcsolatban - írta egy friss esszéjében Marc Faber, neves tőzsdei befektető, a Gloom, Boom & Doom Report (Mélabú, fellendülés és balsors) hírlevél kiadója. Legalábbis, ha azt az állítását nézzük, amely szerint a kapitalista rendszer ahogy fejlődik, egyre pusztítóbb és pusztítóbb válságokkal kell szembenézzen - miközben a reálgazdaságtól elszakadó pénzügyi gazdaság mint egy rákos daganat egyre növekszik - s ez végül elvezethet egy végső válsághoz, amely az egész rendszer kereteit fogja lerombolni - tette hozzá a szakember.

Az ázsiai országokban, elsősorban Kínában kialakult hitelboom miatt veszélyesebb helyzet alakult ki a világgazdaságban, mint a 2008-2009-es pénzügyi válság kirobbanása előtt. Akkor azért alakult ki hitelválság, mert túl sok kölcsön öntötte el a világgazdaságot, ám mostanra GDP-jükhöz viszonyítva az akkorinál jóval nagyobb hiteltömeget halmoztak a világ országai - fejtegette a CNBC-nek adott interjújában Faber.

Előbbi megjegyzésével a Nemzetközi Elszámolóház vezető közgazdásza, William White megállapítására utalt, amely szerint a világ fejlett gazdaságaiban kihelyezett GDP-arányos hitel 30 százalékkal haladja meg a 2007-es szintet. Faber külön felhívta a figyelmet Kínára, ahol a hiteltömeg és a GDP hányadosa másfélszeresére nőtt az elmúlt négy és fél évben.

Ilyet még nem láttam!

Ez a leggyorsabb hitelnövekedés, amit csak el lehet képzelni Ázsia bármely országával összehasonlítva. Faberhez hasonlóan számos elemző adott hangot aggodalmának az utóbbi időben a világ második legnagyobb gazdaságában felhalmozódó kölcsönök miatt. Az elmúlt hónapokban a pekingi hatóságok tettek lépéseket a hitelezés növekedésének megfékezésére, főként a bankok forrásellátásának szigorításával.

A befektetési szakértő - akit rémes jóslatai miatt Dr. Balsorsnak csúfolnak - aggodalmának adott hangot az ázsiai országokban megugró lakossági adósságok miatt. Thaiföldon például nincs recesszió, de gazdasági növekedés sincs. Szingapúrban és Hongkongban hasonló a helyzet: a korábbi növekedéssel elért szinten megállt a bővülés.

Csóró nép

Eközben az átlagemberek szenvednek, mert megemelkedtek a megélhetési költségeik. Faber úgy véli, mindez lényegében még az Egyesült Államokra is igaz. Eközben Szingapúrban a Barclays bank adatai szerint a lakosság adóssága eléri a GDP háromnegyedét, ami rekord Ázsiában. Ez az arány 2010-ben még csupán 63 százalék volt, de az alacsony kamatok hitelfelvételre ösztönzik az embereket.

A kormányok eközben halogatják a probléma kezelését. Rugdossák tovább a konzervdobozt az úton, úgy, hogy minden egyes rúgásnál összeszednek egy újabb kis sérülést - fogalmaz Faber. Szerinte nagyon rossz vége lesz ennek, csak az a kérdés, hogyan.

Kis válságból nagy válság

Az egyik lehetőség az, hogy kisebb gazdasági krízisek robbannak ki, amelyeket újabb óriási pénznyomtatással próbálnak majd ellensúlyozni a jegybankok. Ezzel védenék a gyenge növekedést, miközben kockáztatnák az infláció megugrását - fogalmazott meg hasonló forgatókönyvet, mint a pénzügyi válság előrejelzése nyomán Mr. Végzetként ismert Nouriel Roubini amerikai közgazdász professzor. Ő egyébként már korábban is utalt arra, hogy Marxnak igaza lehetett, amikor a kapitalista rendszer önpusztitó jellegéről beszélt.

A másik lehetőség, hogy egyből inflációs spirál indul be. Elképzelhető például, hogy a likviditásbőség miatt az eszközpiacokon megugró árak átgyűrűznek a fogyasztói árakba. Éppen ez az oka annak, hogy ugyanazok a termékek drágábbak például Hongkongban, mint az USA-ban: magasabbak az ingatlanok bérleti díjai, amit a kereskedők áthárítanak a fogyasztókra.

Faber azért adott egy homályos befektetési tanácsot az amatőröknek. Mint mondta az óriási likviditás ide-oda áramlik a világban. Ez eddig odavezetett, hogy az amerikai pénzpiacok jobban teljesítettek a világ többi részénél. Ezért bizonyos európai vállalatok részvényei relatíve olcsóvá váltak. Érdemes ellátogatni a vietnami tőzsdére is, amely kicsi, de szintén alulértékelt.

Forrás: napi.hu