A bankbetétek egy részét is elvehetik a jövőben az Európai Unióban, ha egy pénzintézet fizetésképtelenné válik, az adófizetők pénzéből csak a hitelezők követeléseinek lefaragása után lehet majd tőkét juttatni a banknak.

Az Európai Unió tagországainak képviselői megállapodásra jutottak az Európai Parlament delegációjával az unió új bankmentési mechanizmusáról. A kompromisszum értelmében nem lenne közös bankmentő alap, amelyből feltőkésíthetnék a bajba kerülő pénzintézeteket, viszont megszületne egy egységes szabályrendszer, amely meghatározná, hogyan kell kezelni a fizetésképtelenné vált bankokat. A megállapodást el kell fogadnia az EU döntéshozó testületeinek.

Az egyezség elvi alapja az, hogy elsősorban a pénzintézetek hitelezőinek, részvényeseiknek, kötvényeik vásárlóinak és részben betéteseiknek kell anyagi áldozatot hozniuk bankjuk talpra állítása érdekében. Az állam, azaz adófizetők nevében fellépő kormányok csak ezt követően léphetnek színre.

A reform az EU legfontosabb kísérlete arra, hogy elejét vegye a pénzügyi válságot követő szedett-vedett, brutálisan drága bankmentő akcióknak - jellemezte a megállapodást a Financial Times. Az európai adófizetők 2008 óta 473 milliárd eurót toltak be több-kevésbé megroggyant bankjaikba.

Szabálykönyv készül

Az új uniós szabályrendszer 2015-től léphet életbe, a magánbefektetők bevonására vonatkozó előírásokat 2016-tól kellene alkalmazni, ha az EU döntéshozó szervezetei is úgy akarják. Az utóbbi határidő két évvel közelebb van az uniós pénzügyminiszterek júniusi elképzeléseiben szereplő javaslatnál.

A kormányok rugalmasan avatkozhatnának be: akár egy a bankok válságtűrő képességét felmérő stresszteszt eredményeire alapozva, akár egy rendszerszintű válság nyomán feltőkésíthetnék országuk gyenge lábon álló pénzintézeteit. Intézkedéseiket azonban szigorú feltételekhez és uniós engedélyhez kötnék.

A szabályok végrehajtását az európai bankunió működtetésérért felelős Európai Központi Bank és az Európai Bankhatóság (EBA) ellenőrizné. A bankmentési mechanizmus így válna részévé az európai bankunió szervezeti rendszerének.

Fekete leves

A szabálykönyv elfogadása esetén tehát először a részvények és a kötvények értékét vágnák meg, ezt követné a 100 ezer eurónál (30 millió forint) nagyobb betétek lefaragása. Eddig a szintig védené a kisbetéteseket a betétbiztosítás. (A százezer eurós limit ismerős lehet: Magyarországon - az uniós szabályokkal összhangban - az Országos Betétbiztosítási Alap a hitelintézet fizetésképtelensége miatt fel nem vehető betétek tőkéje és kamata után legfeljebb 100 ezer euróig fizet kártalanítást.)

A bankok követeléseinek legkevesebb nyolc százalékát kellene a magánhitelezők kárára leírni, mielőtt az állam beavatkozhatna, ugyanakkor a tagországoknak - Brüsszel hozzájárulásával - lehetőségük lenne speciális szabályokkal védeni a hitelezők egyes csoportjait.

A bankmentés okozta pénzügyi sokk elkerülése érdekében az uniós tagországok biztonsági alapokat hoznának létre vagy legalábbis a bankmentést szolgáló díjakat szednének be. Ezekből fizetnék az államra háruló terhek egy részét. Ezzel a módszerrel a következő évtizedben akkora összeget kellene összegyűjteni, amely egyenlő a betétbiztossal védett betétek egy százalékával. Ez az EU jelenlegi biztosított betétállományával számolva 70 milliárd euró bespejzolását jelentené.

A magánbefektetők bevonása után az európai országok szabadon dönthetnének arról, hogy bankbiztonsági alapjaik vagy más költségvetési forrásuk felhasználásával tovább pumpálják-e a tőkét a fizetésképtelen bankba. Ugyanakkor az állami hozzájáruláshoz szintén uniós engedélyre lenne szükség és annak összege nem haladhatná meg a pénzintézet teljes követelésállományának öt százalékát.

Üzenet

A megállapodás lehetőséget nyújtana arra, hogy a kormányok elővigyázatosságból növeljék az egyébként fizetőképes, a tőkekövetelményeket teljesítő bankok tőkéjét. Ennek előfeltétele, hogy a beavatkozás előtt - ismét csak Brüsszel engedélyével - elvégezzenek egy stressztesztet. Az ilyen intézkedések szabályait az EBA fogja kidolgozni, Brüsszel jelezte, hogy akkor is rá kellene terhelni az esetleges veszteségek terhét az alárendelt hitelezőkre, ha elővigyázatosságból avatkozna be az állam.

A megállapodással létrehoztunk egy mentőmechanizmust, amely azt a világos üzenetet küldi a külvilágnak, hogy a bankok részvényesei és hitelezői fogják viselni a veszteségek nagyobb részét, ha eljön az ideje, nem az adófizetők - véli Gunnar Hökmark, az EP vezető tárgyalója. Az egyezség egy vegyes felvágott: törvényessé teszi a magánhitelezők bevonását a veszteség finanszírozásába, miközben továbbra is beavatkozhat az állam, ha kell - derült ki az egyeztetésen részt vevő Philippe Lambers, zöld EP-képviselő szavaiból.

Forrás: napi.hu

Kapcsolódó blog bejegyzésünk:

Óriási adósmentőcsomag Izlandon Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 75 718 657 megtekintés

Videó: 48 929 808 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7027989

Jelenleg az oldalon

8
Online

Interreg CE1013 REFREsh