A NATO célja, hogy csapatait elhelyezze az orosz határ közelében. A Sunday Times szerint e terveket a szövetség védelmi miniszterei a jövő héten vitatják meg. A NATO főhadiszállásán hangoztatják, hogy az Együttműködési Okmány, amelyet Moszkvával írtak alá, hatályát vesztette.

A NATO és Oroszország 1997-ben írta alá a dokumentumot. Brüsszel és Moszkva megállapodott abban, hogy nem helyeznek el jelentős katonai erőket az Elbától keletre. Most viszont a NATO-tisztségviselők azt állítják, hogy a szerződés addig volt érvényes, amíg mindkét fél betartotta feltételeit. Azóta, hogy Oroszország – szavaik szerint –„visszacsatolta” a Krímet, minden megváltozott.

De a valóságban a helyzet nem idén márciusban változott meg, amikor a Krím lakossága népszavazáson döntött az újraegyesülésről Oroszországgal. Már a 1990-es években, miután összeomlott a Szovjetunió, napirendre került az a kérdés, hogy van-e értelme az Észak-atlanti Szövetség létezésének. Akkor Brüsszel megígérte, hogy nem terjeszti a szövetség befolyását keletre. De néhány éven belül az egykori szovjet blokk szinte minden állama belépett a NATO-ba – mondja Pavel Zolotarjov az USA és Kanada Kutatóintézetének elemzője.

Akkor világossá vált, nem valószínű, hogy a szervezet feloszlatja saját magát. Hiszen ez az amerikai befolyás fő eszköze Európában. Oroszország úgy vélte, hogy ha nem vagyunk ellenségek, akkor közelíthetünk egymáshoz. A NATO pedig ezt arra használta, hogy továbbterjessze befolyását keletre, és tagjai közé fogadta először a volt szocialista országokat, később viszont a volt szovjet köztársaságokat is.

Az elemző szerint a NATO-csapatok elhelyezése Oroszország határai közelében azt a célt követte, hogy igazolja saját létezését. Ehhez külső ellenség szükséges. És az ellenséget Moszkva személyében találták meg. Ez az egyetlen módja Washington számára, hogy bizonyítsa szövetségeseinek a NATO szükségességét.

De egyre nehezebb ezt bizonyítani. Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter például nem ért egyet azzal, hogy az ukrajnai válság miatt Németországnak növelnie kell katonai költségvetését. Szavai szerint, ebben a helyzetben egy ilyen lépés nem lenne bölcs politika. Ezen kívül, a miniszter kifogásolta a NATO-csapatok telepítését kelet-európai államokban. Schaeuble nem kételkedik benne, hogy ez csak súlyosbítja a helyzetet.

A napokban Vlagyimir Putyin elnök emlékeztette nyugati partnereinket: Oroszország és a NATO tudna gyümölcsözően együttműködni. Szerinte több olyan terület van, ahol együtt léphetnénk: ez a közös biztonság, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem. E problémák megoldása érdekében konszolidálni kell erőfeszítéseinket. Nem pedig azt mutatni, ki a világ gazdája, mint ahogyan ezt a NATO csinálja.

Forrás: ruvr.ru