Németországban elkészültek az uniós társállamokból érkező munkavállalókra vonatkozó szabályok szigorítását célzó javaslatok, és a kormány még augusztusban elindítja a reformokat - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

A lap szerint a kormány augusztus 27-én megtárgyalja és elfogadja a bevándorlásnak a szociális ellátórendszerre gyakorolt hatását vizsgáló tárcaközi bizottság jelentését, amely több törvénymódosítást irányoz elő.

A legfontosabb ezek között a javaslatok között, hogy a munkakeresés céljából az uniós társállamokból érkező bevándorlók legfeljebb fél évig maradhatnának Németországban munka nélkül, és akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia, annak el kellene hagynia az országot.

A hatóságok továbbá akár öt évre kitilthatják Németországból mindazokat az uniós bevándorlókat, akik jogsértő módon - csalással, adatok, dokumentumok hamisításával - férnek hozzá a szociális ellátórendszer juttatásaihoz, például munkanélküli támogatáshoz vagy családi pótlékhoz.

Jelenleg nincs időbeli korlátja a németországi tartózkodásnak, kitiltani pedig csak külön eljárás révén lehet uniós állampolgárokat, és kizárólag a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy veszélyeztetése miatt. A szigorítást az indokolja, hogy egyre több önkormányzatnak okoz gondot külföldi uniós állampolgárok ellátása, akiknek a képzettség vagy a nyelvtudás hiányossága miatt nincs esélyük az elhelyezkedésre, és szociális támogatást kérnek.

A tárcaközi bizottság szerint külön fel kell lépni a családi pótlék jogtalan megszerzésére irányuló kísérletekkel szemben. A testület javaslata szerint az uniós külföldiek körében a kérelmező szülők vagy gondviselők, valamint a gyerek adószámát is csatolni kell a kérelemhez.

A bizottság az önkormányzatok terheinek csökkentésére is tett számos javaslatot, egyebek között azt, hogy növeljék 25 millió euróval a szövetségi kormány hozzájárulását a munkanélküli ellátás leggyakoribb formája, az úgynevezett Hartz IV típusú segély finanszírozásában - írta a FAZ.

Egy másik keddi beszámoló, a Bild című lap jelentése szerint az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 10 országból és az euróövezet 4 válsággal küzdő déli tagállamából (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália) érkező bevándorlók körében átlépte a 300 ezret a Hartz IV támogatásban részesülők száma. A legtöbben, mintegy 80 ezren lengyel állampolgárok, a második helyen az olasz segélyezettek állnak 66 ezer fővel, a harmadik Görögország 44 ezer fővel.

A 80 milliós Németországban 2013 végén 3,1 millió volt az uniós társállamokból származó bevándorlók száma (mind a 27 országot együttvéve), ami 10,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A leggyorsabban a román és a bolgár állampolgárok száma nőtt tavaly, az végén 414 ezren voltak, ami 27,9 százalékos növekedés éves szinten.

Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése nyomán indult diskurzus a szociális turizmusról. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. "Aki csal, az repül" - hangoztatják a CSU képviselői.

A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért populizmussal és szélsőjobboldali uszítással is megvádolták az ellenzéki pártok és koalíciós partnerük, a szociáldemokraták (SPD) részéről. Ugyanakkor a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és az SPD koalíciós szerződésében szerepel, hogy az uniós társállamokból érkező munkavállalókkal kapcsolatban fel kell lépni a szociális támogatások jogtalan igénybevétele ellen.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 75 076 871 megtekintés

Videó: 48 305 536 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen6921340

Jelenleg az oldalon

2
Online

Interreg CE1013 REFREsh