Harapófogóba került Szerbia az EU-s élelmiszerek oroszországi beviteli tilalma nyomán: Moszkva utat nyitna a szerb áruk előtt, míg az unió nem szeretné, ha Belgrád segítene az oroszoknak az importkorlátozás öngól hatásának mérséklésében.

Hiába nyitja meg élelmiszerpiacát a szerb sajtgyártók előtt Oroszország (félretéve korábbi közegészségügyi aggályait), az uniós felvételért pedálozó szerb kormány engedve Brüsszel akaratának nem segíti az ország termelőit abban, hogy átvegyék az EU szállítónak helyét az orosz piac ellátásában - derül ki a bne régiós hírportál cikkéből. Az EU szerbiai delegációja memorandumban kérte Belgrádot, hogy támogassa az uniós szankciókat.

Konkrétan arra kérték Szerbiát, hogy ne lépjen be azok közé az országok közé, amelyek élelmiszert szállítanak Oroszországba a következő egy évben, azaz abban az időszakban, amelyre vonatkozóan Moszkva importtilalmat léptetett életbe az EU-val, Norvégiával, az USA-val, Kanadával és Ausztráliával szemben. Válaszában a belgrádi kormány vállalta, hogy nem nyújt támogatást az oroszországi kivitel felfuttatásához a szerb agrártermelőknek. Ugyanakkor formálisan nem csatlakoznak az Oroszország elleni szankciókhoz.

Egy a kilenchez

Alekszandar Vucsics miniszerelnök sajtókonferenciáján azzal indokolta a döntést, hogy Szerbia stratégiai célja az uniós csatlakozás, ezért szolidáris az EU-val, de ezzel egyidejűleg meg akarják őrizni a hagyományosan jó, baráti kapcsolatokat Oroszországgal. Ezzel Szerbia más útra lépett, mint a szintén az EU-ba igyekvő Albánia és Montenegró, amelyek csatlakoztak az uniós szankciókhoz.

A döntésben bizonyára segítettek a számok is: az európai piacra kilencszer több szerb áru kerül, mint az oroszra. A balkáni ország kiviteléből 2013-ban mindössze 7,2 százalékkal részesedett a régi barát. Igaz ugyanakkor az is, hogy idén akkor is növekedhetett volna ez az arány, ha nincs új helyzet. A szerb agrárkivitel bővítését az uniós szankciók tiszteletben tartása mellett hátráltatják a tavaszi-nyár eleji árvizek is, amelyek jelentős mezőgazdasági kárt okoztak.

Mindez nem jelenti azt, hogy magukra maradnak az agrártermelők. A szerb kereskedelmi kamara ugyanis a kormánytól függetlenül a napokban megnyitott a koordinációs irodát, amelynek az a feladata, hogy segítségen az új oroszországi lehetőségek kihasználására készülő cégeknek. Összességében az agrártárca becslése szerint az év végéig 300 millió dollárral is megnőhet az oroszországi élelmiszer-kivitel értéke.

Nehéz lesz kijátszani

Orosz források szerint 16 országgal tárgyalnak az uniós és észak-amerikai élelmiszerek pótlásáról. Egyikük Törökország, amely jelentősebb szerepet vállalhat ebben. A volt szovjet tagköztársaságok közül Azerbajdzsánban és Kazahsztánban örülnek leginkább az új piaci lehetőségeknek, mivel mindkét ország élelmiszeripara megerősítésén dolgozik.

Ugyanakkor az ITAR-Tass múlt heti jelentése szerint az orosz, a fehérorosz, illetve kazah hatóságok együttműködnek abban, hogy elkerüljék a kiskapuk megnyílását, azaz azt, hogy ezeken az országokon keresztül jussanak be Oroszországba a tilalom alá eső termékek. A három ország között szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben.

Forrás: napi.hu