Az orosz államfő arra számít, hogy sikerül érvényt szerezni a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodásoknak, és fontosnak tartja, hogy mind a kijevi vezetés, mind pedig a szakadárok beleegyeztek a mélyreható alkotmányos reform végrehajtásába.

Vlagyimir Putyin kedden az Országházban Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után rendkívül fontosnak nevezte, hogy Kijev beleegyezett a mélyreható alkotmányos reform végrehajtásába, hogy kielégítse egyes régiók bizonyos mértékű önállóságra vonatkozó igényét, amit - mint fogalmazott - "nevezhetünk akár föderalizációnak, autonómiának vagy decentralizációnak". Az orosz elnök rámutatott: "ha Donyec-medence képviselői beleegyeztek abba, hogy részt vesznek a reformban, akkor szemtanúi vagyunk bizonyos mértékű elmozdulásuknak az ukrán államiság felé".

Putyin kijelentette, hogy a minszki tűzszüneti megállapodás után jelentős mértékben csökkentek a válságövezetben a harci cselekmények, a szembenállók "érintkezési vonala mentén" sokszorosára csökkent az összetűzések és kölcsönös támadások száma. Mint fogalmazott: az ukrajnai rendezés jövőjét illetően inkább derűlátó, mint borúlátó.

Putyin elismerte, hogy Debalcevében folytatódnak a harci cselekmények. Kijelentette, hogy ami ott történik, az "megmagyarázható és előre látható volt", mert - orosz információk szerint - a szakadár fegyveresek már a minszki megállapodás előtt körbezárták az ott állomásozó ukrán csapatokat.

Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a kijevi döntéshozók nem fogják gátolni az ott rekedt ukrán katonák fegyverletételét - "ha már maguk nem képesek ilyen felelős döntést hozni, és parancsot adni a fegyverletételre" -, és nem fogják "üldözni" azokat, akik életben akarnak maradni. Ugyancsak reményét fejezte ki, hogy a donyecki és a luhanszki szakadárok sem fogják akadályozni a körgyűrűbe zárt ukrán katonák szabad távozását.

Putyin az esetleges amerikai fegyverszállításokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva, általánosságban leszögezte: Moszkva tudomása szerint már szállítanak külföldről fegyvereket Ukrajnának. Mint fogalmazott: "nincs ebben semmi szokatlan". Meggyőződését fejezte ki, hogy "bárki is szállít bármilyen fegyvert Ukrajnának, attól az áldozatok száma növekedhet, de az eredmény ugyanaz lesz, mint most". Az orosz elnök szerint az ukrán katonák többsége nem akar részt venni a "testvérháborúban", távol otthonától, a szakadár fegyveresekben viszont "erős a késztetés családjuk védelmére".

Putyin szerint a Kelet-Ukrajnában zajló események kizárólag azzal hozhatók összefüggésbe, hogy a kijevi vezetők már háromszor adtak parancsot a hadsereg bevetésére és a hadműveletek megkezdésére.

"Ennek nem lesz vége, amíg azok az emberek, akik felelős döntéseket hoznak, nem jönnek rá arra, hogy ezt a problémát katonai úton nem lehet megoldani, hanem csak békével lehet, csak megállapodni lehet saját országuk egy részével, szavatolva törvényes érdekeit és jogait" - szögezte le Putyin, és hozzátette, hogy a minszki megállapodások esélyt adnak erre. Ezzel kapcsolatosan köszönetet mondott Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek a kompromisszum keresésében játszott szerepükért.

"Feltételezem, hogy a kompromisszum létrejött, és azt meg fogja erősíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsa" - mondta Vlagyimir Putyin.

Orosz szövegezésű határozatban támogatta az ENSZ BT a tűzszünetet

Orosz szövegezésű határozatot fogadott el kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), amelyben a testület egyhangú támogatásáról biztosította az európai közvetítéssel létrejött ukrajnai tűzszüneti megállapodást és annak betartására szólította fel az összes felet.

A BT megerősítette, hogy "teljes mértékben elismeri Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi sérthetetlenségét", és kifejezte "mély aggodalmát az Ukrajna keleti régiójában történt tragikus események és erőszak miatt".

A határozatot megelőzően röviddel a világszervezet legfontosabb biztonságpolitikai döntéshozó szerve brit szövegezésű sajtónyilatkozatot fogadott el, amely minden felet a harcok haladéktalan befejezésére szólított fel.

A testület eredetileg a hétvégén szándékozott szavaznia a határozatról, ám ez elmaradt, mert több BT-tag azt sürgette Oroszországtól, hogy a határozat tegyen említést a Malaysia Airlines tavaly Ukrajna fölött lelőtt 17-es járatáról is. A kiegészítés kezdeményezői azzal érveltek, hogy meg kívántak emlékezni a tragédia 298 halálos áldozatáról. A dokumentum végül megerősítette azt a múlt évben elfogadott BT-határozatot, amely az incidens független kivizsgálását és az elkövetők felelősségre vonását sürgette.

A határozat szövegébe nyugati nyomásra került bele az Ukrajna függetlenségére való utalás. Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet "minimum ironikusnak" nevezte, hogy a határozat szövegének vázlatát az az Oroszország készítette el, amely támogatja Ukrajna "totális letámadását". (Ezt az állítást Oroszország tagadja.)

Mark Lyall brit ENSZ-nagykövet azt hangoztatta, hogy a BT-nek "teljes szerepet" kell játszania a tűzszünet betartatásában, beleértve azt is, hogy a testület legyen kész lépéseket tenni abban az esetben, ha nem tartanák be a fegyvernyugvást. Lyall sürgette, hogy Oroszország tegyen eleget a minszki tűzszüneti megállapodásban vállalt kötelezettségeinek.

Az orosz ENSZ-küldöttség már tavaly is előkészített több, tűzszünetet sürgető határozati javaslatot, ám a testület többi tagja ebbe a Krím félsziget Moszkva általi elcsatolása miatt nem ment bele. Az egyik ilyen, humanitárius folyosók megnyitását sürgető dokumentum-tervezetet az Egyesült Államok képviselője "képmutatónak" nevezte.

A keddi BT-határozatot megelőzően röviddel a világszervezet legfontosabb biztonságpolitikai döntéshozó szerve brit szövegezésű sajtónyilatkozatot fogadott el egyhangúlag, amely minden felet az ukrajnai harcok haladéktalan befejezésére és a tűzszüneti megállapodás betartására szólított fel.

"A Biztonsági Tanács tagjai sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a tűzszünet február 15-én történt kihirdetése ellenére az erőszakcselekmények az elmúlt napokban is folytatódtak Kelet-Ukrajna egyes részein" - hangzott a brit szövegezésű állásfoglalás.

A 15 tagú BT súlyos aggályának adott hangot a Debalceve város körül folyó harcok miatt, és sürgette, hogy a szembenálló felek biztosítsák az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szabad mozgását.

Forrás: MTI