Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad sem értett egyet Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel annak megítélésében, hogy Irán mennyire áll közel a nukleáris csapásmérő erő kifejlesztéséhez - egyebek mellett ez derül ki a The Guardian által kedden nyilvánosságra hozott újabb titkosszolgálati kiszivárogtatásokból.

A baloldali brit napilap, amelynek nem egészen két éve Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja adott át hatalmas mennyiségű adatot főleg az amerikai és a brit biztonsági szolgálatok tevékenységéről, ezúttal az al-Dzsazíra arab hírtelevízióval közösen jutott hozzá újabb rendkívüli mennyiségű titkosszolgálati dokumentumhoz, jórészt Dél-Afrikából.

A lap keddi riportja szerint az "óriási mértékű kiszivárogtatás" a Moszad "és sok más" hírszerzési ügynökség mellett mindenekelőtt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB), az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), valamint a brit és a francia titkosszolgálatokat érinti.

A The Guardian szerint a Snowden-kiszivárogtatásoktól eltérően - amelyek elsősorban az elektronikai eszközöket alkalmazó megfigyelés mértékét tárták fel - a mostani adatok a klasszikus "utcai hírszerzés" módszereire vetnek fényt, és rálátást engednek az ügynökségek közötti információforgalomra, a dezinformációs módszerekre, valamint olyan eszközök alkalmazására is, mint "a lopás és a zsarolás".

A keddi riport központi eleme a Moszad és Netanjahu ellentéte az iráni atomprogram megítélésében.

A The Guardian felidézi, hogy az izraeli kormányfő 2012-ben az ENSZ-ben felszólalva kijelentette: Irán a következő év tavaszára, legkésőbb nyarára eljut az atomfegyver-fejlesztés "utolsó szakaszába", és onnan néhány hónap, sőt akár néhány hét alatt elegendő dúsított urániumra tehet szert "az első bomba" előállításához.

A Moszad ezzel szemben 2012 októberében egy bizalmas átiratban azt közölte a dél-afrikai titkosszolgálattal, hogy megítélése szerint Irán nem áll készen olyan szintű urániumdúsításra, amelyre atomfegyver készítéséhez lenne szükség. Az izraeli felderítés szerint Irán általánosságban sem mutatott "nukleáris töltet előállításához szükséges mértékű aktivitást".

A The Guardian által kedden ismertetett hírszerzési adatokból kiderül az is, hogy a CIA 2012-ben "hozzáférést" próbált szerezni a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista palesztin szervezethez. A Hamászt az Egyesült Államok már 1997-ben terrorszervezetnek nyilvánította, és az amerikai kormány megtiltott minden kapcsolattartást vele.

A CIA szintén a dél-afrikai titkosszolgálat (SSA) segítségét kérte, mivel az SSA a faji megkülönböztetésen alapuló apartheid rezsim felszámolása óta hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a Hamásszal, valamint a másik domináns palesztin mozgalommal, a Fatahhal - áll a The Guardian beszámolójában.

Az idézett titkosszolgálati információk szerint a CIA célja az lett volna, hogy ügynököket vagy informátorokat toborozzon a Gázai övezetben, de nem esik említés arról, hogy e törekvése végül milyen sikerrel járt.

A CIA szóvivője az értesüléssel kapcsolatban azt mondta a The Guardiannek, hogy a CIA külföldi terrorszervezetekről és egyénekről gyűjtött hírszerzési információk elemzésével és továbbításával támogatja az amerikai kormány küzdelmét a nemzetközi terrorizmus ellen, és ezt az Egyesült Államok alkotmányával, a szövetségi törvényekkel és az elnöki utasításokkal összhangban teszi.

Izraelben vitatják, hogy ellentmondás lenne Netanjahu és a Moszad állításai között

Nincs ellentmondás Benjámin Netanjahunak az iráni atomügyekről szóló állításai és a kiszivárgott állítólagos Moszad-értesülés között - állítja a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapján egy izraeli titkosszolgálati szakértő.

Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió által megszerzett iratok nem eredetiek, és nem az izraeli titkosszolgálattól, a Moszadtól, hanem a dél-afrikai állambiztonsági szolgálattól (SSA) származnak, továbbá a lap szerint az azokban közöltek összecsengenek az izraeli kormányfő 2012. szeptemberi ENSZ-beszédének tartalmával.

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy az SSA értesülése nem tartalmaz olyan információt, amelyet az izraeli médiában ne lehetett volna elérni, ami nem meglepő, mivel a két ország titkosszolgálati együttműködése nagyon megromlott, noha harminc évvel ezelőtt kiváló volt.

Netanjahu New-Yorkban azt mondta, hogy Irán a következő év tavaszára, legkésőbb nyarára eljut az atomfegyver-fejlesztés "utolsó szakaszába", s onnan néhány hónap, sőt akár néhány hét alatt elegendő dúsított urániumra tehet szert "az első bomba" előállításához. A kedden kiszivárgott dél-afrikai értesülés szerint viszont a Moszad egy Dél-Afrikában beszámolót tartó képviselője úgy vélte, hogy Irán nem áll készen olyan szintű urániumdúsításra, amelyre atomfegyver készítéséhez lenne szükség. Az izraeli felderítés szerint Irán általánosságban sem mutatott "nukleáris töltet előállításához szükséges mértékű aktivitást".

Jeruzsálemben úgy vélik, hogy a két hír nem áll ellentmondásban egymással, ugyanis a Moszadtól idézett szöveg teljes bekezdése így szól: „A lényeg: noha Irán ebben a szakaszban nem mutat nukleáris töltet előállításához szükséges mértékű aktivitást, azon dolgozik, hogy pótolja a hiányosságokat az olyan legálisnak tekinthető területeken, mint az urándúsítás és a reaktorok, ami csökkenteni fogja a szükséges időt, ha majd utasítást adnak a fegyver előállítására”.

A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap azt is hangsúlyozza, hogy a teljes mondat értelme lényegében nem tér el Benjámin Netanjahu ENSZ-ben elhangzott figyelmeztetésétől, miszerint Irán folyamatosan közeledik céljához.

A miniszterelnök 2012 szeptemberében a következő év nyarára jósolta a 20 százalékos dúsítási szakasz befejezését és a továbblépést a következő, végső szakasz felé. A Moszadnak tulajdonított 2012. októberi, kedden kiszivárgott becslés szerint pedig „Irán nem tűnik késznek 20 százalékos készleteinek további dúsítására”. Vagyis mind Netanjahu, mind a Moszad úgy vélte, hogy Irán az atombomba elkészítése érdekében urándúsításra törekszik, csak ennek sebességében lehettek eltérések, miközben a két vélemény megalkotását hetek választották el egymástól – vélekednek az izraeli médiában.

Forrás: MTI