A transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) nem egy ajándék az Egyesült Államoknak, nem különálló projekt, hanem átgondolt egyeztetési folyamat a hosszútávú gazdasági stratégiai partnerségről - mondta az Európai Bizottság TTIP-tárgyalásokon részt vevő tisztségviselője zártkörű sajtóbeszélgetésen, csütörtökön, Budapesten.

Hozzátette: a TTIP kiemelten foglalkozik az uniós és az amerikai szabályozói környezettel. A tárgyalópartnerek szeretnék világosan meghatározni azokat a követendő sztenderdeket, amelyeket további megállapodásokban is használni lehet - mondta. A tisztviselő szerint az eredeti határidőre, 2015 végére egy vázlatos megállapodás lesz kész, a TTIP-t várhatóan 2016 során véglegesítik.

Nem fekete-fehér a helyzet az uniós és az amerikai szabályzói környezetről való egyeztetésekkor – hangsúlyozta. Nem mindegy, hogy kozmetikumokról, gyógyszerekről, autókról vagy élelmiszerről van szó – tette hozzá. Kiemelte: a szabályzói módszerek lehetnek különbözőek, azonban a cél az egyes szektorokban azonos mindkét oldalon. Példaként említette a fogyasztóvédelmet vagy az utasbiztonságot az autóiparban. Ezeket a közös pontokat próbálják meghatározni a tárgyalások során, amiből kiindulva együtt tudnak működni más területeken is – fejtette ki a tisztviselő.

Elterjedt az a felfogás, amely szerint a TTIP-vel bekerülnek az európai piacra a genetikailag módosított szervezetek (GMO) – mondta. Ezzel szemben a tény az, hogy már most több mint ötven GMO van engedélyezve az Európai Unióban, a legtöbb az állati takarmányokban található, de emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben is jelen van – tette hozzá. Kijelentette: a szabadkereskedelmi tárgyalások során nem változtatnak a jelenlegi uniós GMO-szabályozáson.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: nem titok, hogy az Egyesült Államok az energiakereskedelem kérdésében kissé vonakodó, bár az unió szeretné, ha külön fejezet foglalkozna a területtel. Jelenleg ha egy amerikai energiaipari vállalat Európába akar exportálni, engedélyt kell kérnie, és nem biztos, hogy megkapja azt - mondta.

Azonban ha olyan országba exportálna a vállalat, amellyel van szabadkereskedelmi megállapodása az Egyesült Államoknak, például Koreába, automatikusan megkapja az exportengedélyt. Az unió szeretné elérni, hogy a TTIP-ben világosan megjelenjen: nem korlátozzák az energiaexportot. Az energiakereskedelem szabályozásáról – egyebek mellett a vezetékekhez való szabad hozzájutásról - is szeretnének megegyezni az amerikaiakkal. Ez azért is fontos, hogy a megegyezéssel világos jelzést küldjenek „bizonyos partnerek” felé – jegyezte meg a bizottsági tisztviselő.

A sokat vitatott befektető-védelmi intézkedéseket tartalmazó fejezetről a bizottság tisztviselője elmondta: mind a 28 tagállam felhatalmazta a bizottságot arra, hogy tárgyaljon erről a témáról a TTIP keretében. A végső szót a tagállamok és az Európai Parlament fogja kimondani a kérdésben – tette hozzá.

Az agrárszektort érintően a tisztviselő kitért arra, hogy bár az amerikaiak több mezőgazdasági terményt termelnek és állatot tartanak, az unióban a feldolgozott termékekből van kereskedelmi többlet. Kompromisszumot kell kötni olyan módon, hogy az árakban és a mennyiségben is egyensúly alakuljon ki, például akkor engednek több marhahúst az európai piacra, ha az nem tartalmaz GMO-kat - mondta.

A bizottsági tisztviselő szerint a tárgyalások eredménye nem rövid, hanem közép-hosszútávon lesz mérhető, egy, a jelenleg elérhető adatok alapján készített tanulmány szerint 0,5 százalékos GDP-növekedés várható az EU-ban, amennyiben sikerül „ambiciózus” – szolgáltatási szektort, szabályzói környezetet is magába foglaló – megállapodást kötni az Egyesült Államokkal.

Forrás: MTI