A Kreml szóvivője kedden megerősítette, hogy elindították az "olajért áru" cserekereskedelmi programot Oroszország és Irán között.

Dmitrij Peszkov nem árult el részleteket, és arra hivatkozott, hogy a bartert nem tiltja az Iránnal szemben alkalmazott nemzetközi szankciós szabályozás.

"Úgy gondoljuk, hogy ez a helyes út, és ebben a helyzetben így fogunk cselekedni" - mondta a szóvivő.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség közlése szerint az iráni kőolajért Oroszország gabonát, egyes műszaki termékeket és építőanyagokat fog szállítani a perzsa államnak. Erről hétfőn Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes beszélt újságírók előtt, amikor megszellőztette, hogy már folyamatban van az "olajért áru" csereprogram megvalósítása Irán és Oroszország között.

Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter közölte, hogy Oroszország még nem kap iráni kőolajat.

Peszkov arról is beszélt, hogy miután Vlagyimir Putyin államfő hétfőn aláírta azt a rendeletet, amellyel feloldotta az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszerek szállítási tilalmát, már semmilyen jogi akadálya nincs annak, hogy a fegyvereket eljuttassák Iránnak.

A Kreml befolyásos tisztségviselője nem tudott részletekkel szolgálni arról, szükség lesz-e új szerződésre a rakétakomplexumok leszállításához, és a szállítás mikor kezdődhet meg.

A Kommerszant című orosz napilap kedden azt írta, hogy az iráni igények kielégítéséhez nemcsak új szerződést kell kötni, de a fegyverzetet esetleg még le is kell gyártani. A szállítást nehezíti, hogy módosított Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel jelenleg csak az orosz védelmi minisztérium rendelkezik.

Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1929-es számú, az Iránnak - atomprogramja miatt - a nehézfegyverzetek el- vagy átadását tiltó határozata nyomán állt el a Teheránnal 2007-ben kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződés teljesítésétől.

A Kommerszant emlékeztetett, hogy az Sz-300-asokra nem terjedt ki az ENSZ-szankció, a szállítások leállítása orosz döntés volt. Moszkva az üzletet felmondva visszatérítette Iránnak a 167 millió dolláros (jelenlegi árfolyamon mintegy 47 milliárd forint) előleget, a Teheránnak szánt rakétakomplexumokat pedig szétszerelték - írta a lap.

Csütörtökön lesz két hete, hogy az iráni atomprogram korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, valamint Irán között megszületett a keretegyezmény a svájci Lausanne-ban. Ennek értelmében a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot. A végleges megállapodást június 30-ig tervezik megkötni.

Kommerszant: Moszkva az Sz-300-as rakétarendszerek teheráni szállítási tilalmát gazdasági előnyök reményében szüntette meg

Az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszerek szállítási tilalmának feloldásával Oroszország azt ismerte el, hogy Irán szerepe a közel-keleti térségben hamarosan gyökeresen megváltozik, és Moszkva nem akar lemaradni a kínálkozó kedvező kereskedelmi lehetőségekről - írta a Kommerszant című orosz napilap kedden.

Vlagyimir Putyin (akkori miniszterelnök) a gyengeség megnyilvánulásának tartotta, hogy Oroszország 2010-ben leállította az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszerek Iránnak történő szállítását, de nem szólt bele az akkori államfő, Dmitrij Medvegyev döntésébe. A tilalom feloldásáról Putyin harmadszori államfői posztra lépését követően, 2012 nyara óta óta folytak a tárgyalások - írta a tekintélyes orosz politikai-gazdasági újság.

Az orosz elnök hétfőn aláírta azt az utasítást, amellyel megszüntette a 2010. szeptemberi orosz elnöki tiltó rendelkezést. Ezzel szabaddá tette az Sz-300-as rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztül történő légi vagy szárazföldi szállítását, illetve "orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken" Iránba történő eljuttatását.

Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1929-es számú, az Iránnak - atomprogramja miatt - a nehézfegyverzetek el- vagy átadását tiltó határozata nyomán állt el a Teheránnal 2007-ben kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződés teljesítésétől.

A Kommerszant emlékeztetett, hogy az Sz-300-asokra nem terjedt ki az ENSZ-szankció, a szállítások leállítása orosz döntés volt. Moszkva az üzletet felmondva visszatérítette Iránnak a 167 millió dolláros (jelenlegi árfolyamon mintegy 47 milliárd forint) előleget, a Teheránnak szánt rakétakomplexumokat pedig szétszerelték - írta a lap.

Válaszul Irán csaknem 4 milliárd dolláros (mintegy 1,1 ezer milliárd forint) követeléssel pert indított a genfi nemzetközi választott bíróságon Oroszország ellen. Anatolij Iszajkin, az orosz állami fegyverkereskedő cég (Roszoboronexport) vezérigazgatója hétfőn azt mondta az újságnak, hogy Moszkvát az iráni kártérítési követelés nagysága aggasztja.

Az orosz vezetés most arra számít, hogy Irán visszavonja a keresetét.

Az orosz lap értesülései szerint az iráni igények kielégítéséhez nem csak új szerződést kell kötni. A szállítást nehezíti, hogy módosított Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel jelenleg csak az orosz védelmi minisztérium rendelkezik. Ezekkel szerelik fel általában a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete tagállamainak, Oroszországnak és rajta kívül Örményországnak, Fehéroroszországnak, Kazahsztánnak, Kirgizisztánnak, Tádzsikisztánnak a haderejét.

Az Almaz-Antej oroszországi fegyvergyártó konszern egyik cégének név nélkül nyilatkozó vezető szakembere szerint ezeket a már legyártott, de módosított Sz-300-asokat át lehet alakítani az iráni igényeknek megfelelően, de az bonyolult és drága művelet lesz. Ha pedig Iránnak nem felelnek meg az Antej-2500-as típusok, amelyek az Sz-300-asok módosításai, akkor Oroszország kész az újabb, Sz-400-as (Triumf) légvédelmi rakétarendszereket szállítani, de azoknak már az ára is más. Ráadásul a gyártó üzem kapacitása 2020-ig foglalt az orosz hadseregnek szánt megrendelésekkel. Ehhez adódnak még a Kínának szánt Sz-400-asok is, amelyek eladásáról hétfőn nyilatkozott a Roszoboronexport vezérigazgatója.

Andrej Baklickij, a PIR-Központ nevű orosz elemző cég szakértője szerint az Sz-300-as rendszerek iráni szállítási tilalmának a feloldása és az iráni Busehrben lévő atomerőmű új reaktorainak megépítéséről hozott korábbi orosz döntéssel Moszkva nem az Iránnal atomprogramjáról tárgyaló nagyhatalmak, az úgynevezett hatok nyugati tagjaival akar szembeszegülni. Szerinte a Kreml azt ismerte el a döntéssel, hogy Irán szerepe a közel-keleti és Perzsa-öböl menti régióban hamarosan gyökeresen megváltozik, Oroszország pedig nem akar lemaradni az Irán felé nyitás adta lehetőségekről, meg akar kapaszkodni az iráni piacon.

Forrás: MTI Kattintson ide...