Az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a július 5-ére tervezett népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a görög pénzügyi mentőprogram június 30-án lejáró időbeli hatályát - közölte sajtótájékoztatóján Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereiből álló testület elnöke, a görög adósságválságról szombaton tartott brüsszeli rendkívüli ülés után.

"A program kedd éjjel lejár" - szögezte le Dijsselbloem.

Elmondta, hogy a görög fél elutasította a nemzetközi intézmények azon javaslatait, amelyek Görögország által megvalósítandó hiteles és fenntartható szerkezeti reformokra irányultak. A görög kormány népszavazásra viszi a kérdést, mégpedig azzal, hogy a nemzetközi intézmények javaslatának az elutasítását indítványozza a görög lakosságnak - tette hozzá az Eurózóna elnöke.

Közölte, hogy a testület szombati ülésének közös megállapításaival a görög pénzügyminiszter nem értett egyet. Az eurózóna Görögországon kívüli további 18 országának a pénzügyminisztere tovább folytatja a tanácskozást arról, milyen további lépések szükségesek "az euróövezet hitelességének és stabilitásának a megőrzéséhez".

"Az Eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség a további tárgyalásokra. A görög fél megszakította a folyamatot" - hangsúlyozta Dijsselbloem, ismertetve a 18-ak közös nyilatkozatát.

Az Eurócsoport holland elnöke szerint "sportszerűtlen" Athén eljárása, a népszavazás kiírásával.

"Ha egy kormány ennyire negatív módon beszél egy segélycsomagról, akkor csekély annak a hitelessége, hogy azt hajlandó lenne megvalósítani, amennyiben (a népszavazáson) mégis az igenek kerülnének többségbe" - mondta Dijsselbloem.

A holland pénzügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy a görög fél által a nyilvános nyilatkozatokban használt formula, miszerint a július 5-i népszavazás miatt "egy kevés idővel" kérik - mint most kiderült, sikertelenül - a június 30-án lejáró csomag meghosszabbítását, a tárgyalóasztalnál valójában nem néhány napos, hanem egy hónapos hosszabbítási kérelemként hangzott el.

Arra a kérdésre, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) most meddig finanszírozhatja tovább a görög bankok likviditását, Dijsselbloem elhárította a választ, mondván, "az EKB független" intézmény. Görögországnak azonban - tette hozzá - teljesítenie kell adósságtörlesztési kötelezettségeit.

Varufakisz: sem a javaslat elfogadására, sem a visszautasítására nincs felhatalmazásunk

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint az athéni kormánynak nincs felhatalmazása se elfogadni, se visszautasítani a hitelezők javaslatát, ezért folyamodott a népszavazás eszközéhez.

"Nincs felhatalmazásunk aláírni egy fenntarthatatlan és életképtelen javaslatot" - jelentette ki Varufakisz, hozzátéve: "de visszautasítani sincs felhatalmazásunk az emberek megkérdezése nélkül. Ők lesznek a legvégső döntőbírók, hogy elfogadjuk-e".

Varufakisz, miután az Eurócsoport szombati tanácskozása nélküle folytatódott, elmondta: a következő napokban még lehetett volna javítani a javaslaton, amiről a görögök döntenének, és akkor a görög kormány javasolhatná azt a választóknak, hogy támogassák.

A görög pénzügyminiszter elmondta: a kormány megválasztása óta arra törekedett, hogy közös nevezőre hozza a hitelezőkkel megkötött, érvényes megállapodást és a saját céljait, de a hitelezők álláspontja szerinte az volt, hogy Athén bármit javasolhat, amíg az az, amit ők szeretnének.

"Az elutasítás árt az Eurócsoport hitelességének egyenlő partnerek demokratikus intézményeként, és tartok attól, hogy ez a kár tartós lesz" - közölte Varufakisz, aki szerint az emberek többsége ráadásul nem hallgat majd a kormányra, és a javaslat támogatása mellett foglal majd állást.

A miniszter szerint a javaslattal az volt a baj, hogy a hitelezők által elvárt intézkedések recessziót okoztak volna, és azok válláról, akiknek vállalniuk kellene a terheket, és képesek is erre, azok vállára tette volna át, akiknek nem kellene további áldozatokat viselniük, és nem is képesek már erre.

Varufakisz úgy vélte, hogy a hitelezők javaslatában a számok sem stimmeltek. Fájlalta a görög miniszter azt is, hogy a javaslat semmilyen tervet nem tartalmazott, amely reményt adhatott volna az ország befektetőinek, hogy a konszolidáció és a kilábalás időszaka következik, semmi sem garantálta volna, hogy a javasolt öt hónapos hosszabbítás után nem tartanak majd a felek ugyanott, mint most.

Varufakisz azt is elmondta, hogy az uniós szerződés nem rendelkezik az euróövezetből való kilépésről, csak az unió egészének elhagyásáról, ezért, ha Görögországot kikényszerítik a valutaunióból, az szerinte az alapszerződés megsértésével ér fel.

Forrás: MTI