Szabályozott mederbe terelni a Nyugat-Balkánon keresztül érkező menekültek hullámát – bizottsági források szerint ez az elsődleges célja annak az összejövetelnek, amit vasárnap tartanak tíz ország vezetőinek részvételével Brüsszelben.

Formai és logisztikai szempontból is nagy újításnak ígérkezik az az összejövetel, amit Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hívott össze a nyugat-balkáni menekültútvonal mentén található országok és Németország vezetőinek részvételével vasárnap Brüsszelbe.

A Bizottság elnöke hivatalba lépése óta először áll egy ilyen kezdeményezés élére, ami Brüsszelben máris találgatásokat indított el arról, hogy vajon nem Donald Tusktól, az Európai Tanács elnökétől akarja ellopni a „showt”. Tusk környezetében ugyanakkor erősen túlzónak tartották az efféle spekulációkat.

Logisztikai szempontból is úttörő a „vezetők találkozója”, ahogy azt szigorúan kiadták a bizottsági szóvivőknek, akikre rá lett szólva, hogy ne használják a csúcstalálkozó terminust. A Bizottság székháza, a Berlaymont ugyanis szerkezetileg kevéssé alkalmas egy ilyen esemény lebonyolítására. Az eseményre 500 újságírót várnak, miközben normálisan jó, ha 60 újságíró számára van hely az intézmény sajtórészlegében.

De, ami a lényeg: bizottsági források szerint a tíz ország vezetőjét, az Európai Bizottság, az Európai Tanács elnökét és a luxemburgi elnökség nevében a külügyminisztert felsorakoztató körülbelül három órára tervezett válságtanácskozásnak az az elsődleges célja, hogy véget vessen a nyugat-balkáni menekültútvonalon előállt totális zűrzavarnak, és szabályozott mederbe terelje a Földközi-tenger keleti medencéjéből érkező menekültáradatot, aminek lecsengésére várakozások szerint a következő hetekben sem lehet számítani.

Szlovéniába csütörtökön egyetlen nap alatt 12 600 menekült érkezett a szlovén hatóságok szerint. A kétmilliós lélekszámú ország bizottsági források szerint kérte meg Junckert a találkozó összehívására.

„Jelenleg teljes a káosz. Horvátország és Szlovénia például egyáltalán nem kommunikál egymással” – közölte pénteken egy nevének mellőzését kérő EU-forrás, aki szerint a vasárnapi találkozó fő kihívása, hogy a menekültek mindenféle ellenőrzés alól kicsúszott áramlását szabályozott mederbe terelje.

Ez azt jelenti, hogy Macedóniától kezdve Szerbián és Horvátországon át Szlovéniáig minden érintett országgal szemben elvárásként fogalmazódik majd meg, hogy regisztrálja a hozzá érkező migránsokat és ujjlenyomatot vegyen tőlük, mielőtt folytatják az útjukat. Macedónia és Szerbia esetében azonban az EU-nak korlátozott eszközei vannak erre, igaz, a két országnak a közelmúltban felajánlott 17 millió eurós segély tárgyalási alap lehet erre.

Négyszemközt bizottsági források is elismerik, hogy Horvátország a leggyengébb láncszem, amely nem csak, hogy nem működik együtt a szomszédaival, de lényegében az uniós szabályokra is fittyet hány, és regisztráció nélkül a szomszéd országokba tuszkolja át a menekülteket. Szlovéniát ezzel szemben már-már mintagyerekként állította be Dimitrisz Avramopulosz, az EU menekültügyi biztosa, amikor csütörtökön rövid látogatást tett az országban.

Megfigyelők szerint ellenben Magyarország – amely október 16-án éjfélkor zárta le a Horvátországgal szomszédos zöld határt, Szlovénia felé terelve ezzel a menekültáradatot – a kerítéssel lényegében a nyugat-balkáni útvonalon kívülre helyezte magát. Egyelőre nem tudni, hogy a Bizottság menekültválság kezelésére irányuló terveiben hogyan szerepel majd Magyarország.

„A vezetők kötelezettséget vállalnak arra, hogy tartózkodni fognak attól, hogy előmozdítsák a menekültek vagy migránsok a térség egy másik országának határára történő áramlását annak az országnak a beleegyezése nélkül. A menekülteknek egy szomszédos országba történő áttolására irányuló politika elfogadhatatlan” – olvasható a vasárnapi találkozón elfogadandó nyilatkozat tervezetében, amit a The Wall Street Journal szellőztetett meg.

A dokumentumban többek között szó van még összekötő személyek 24 órán belül történő kinevezéséről az érintett országok vezetőinek hivatalában a szomszédos országokkal való információcsere és koordináció érdekében.

Egyre bizonyosabb, hogy a szlovén-horvát határra küldik majd a Frontex gyorsan bevethető csoportját, amire a mechanizmus létrehozása óta eddig csak egy ízben, 2010-ben Görögországban került sor. Németország, Ausztria, Olaszország és a visegrádi négyek rendőröket ajánlottak fel Szlovéniának. A dokumentum tervezete 400 fő Szlovéniába küldéséről szól szerdáig.

A Bizottság abban bízik, hogy ha a rivalizálás helyett az együttműködés szelleme kerekedik felül, és a vasárnapi válságtanácskozás után mindegyik ország eleget tesz az uniós szabályok által megszabott kötelességeinek, lelassulhat és kezelhetőbbé válik majd a tömeg mozgása. Egyelőre nincs jele annak, hogy a „cső” végén található két EU-tagállam, Ausztria és Németország teljesen lehúzná a redőnyt, így a migránsok – ha lassabb ütemben is – de áramolhatnak tovább nyugati irányba.

Megfigyelők szerint ugyanakkor a menekülthullám ellenőrzés útján történő lassítása azt is jelenti, hogy az útvonal lényegében teljes hosszában fel kell készülni a menekültek téli időjárási viszonyokat figyelembe vevő fogadására.

A nagy ismeretlen ugyanakkor továbbra is az EU délkeleti kapujának számító Görögország, amelynek miniszterelnöke a néhány nappal ezelőtti EU-csúcson nyíltan kollégái tudomására hozta, hogy nem fogja nagyon törni magát annak érdekében, hogy az országa területére lépő menekülteket regisztrálják, ujjlenyomatot vegyenek tőlük és helyben marasztalják.

Vesna Györkös Zdinar, szlovén belügyminiszter is azt az üzenetet fogalmazta meg a Bizottságnak, hogy mielőbb gondoskodni kell a görög külső határ megvédéséről, enélkül ugyanis nincs remény a menekülthullám apadására.

Forrás: bruxinfo.eu