A német szövetségi parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette csütörtökön az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat.

A kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - és az ellenzéki Zöldek közös indítványát a képviselők egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el.

A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelősségge a mai Törökországnak.

A vitában felszólalók közül többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a Bundestag tagjaira.

A határozat több évig tartó politikai vita után véglegesített szövegében négyszer szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására megkezdett tervszerű üldöztetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldozatának sorsa "példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése és bizony a népirtások" 20. századi történetét.

A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak - az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének - "szégyenletes szerepe" volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit "ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek" a megakadályozásáért.

A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést.

A Bundestag megemlékezése a 101 éve kezdődött népirtásra az örmény nép, "a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet" kifejeződése is - áll a határozatban.

Angela Merkel kancellár hivatalos elfoglaltsága miatt nem vett részt a szavazáson, de a CDU/CSU-frakcióban kedden tartott próbaszavazáson igennel voksolt. Ugyancsak hivatalos elfoglaltság miatt nem vett részt a szavazáson Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke és a szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier.

Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, s nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az oszmán birodalom vezetésétől.

Erdogan: komoly hatással lesz a német-török viszonyra a német parlament örményekről szóló döntése

Komoly hatással lesz a német-török viszonyra, hogy a német parlament (Bundestag) népirtásnak minősítette csütörtökön az örmények lemészárlását az Oszmán Birodalomban a XX. század elején - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A török állami televízióban élőben közvetített beszédében a kenyai fővárosban tartózkodó Erdogan azt mondta, miután visszaérkezik Törökországba a konzultációra hazarendelt berlini nagykövet, a török kormány megvitatja, milyen lépésekkel válaszoljon a berlini döntésre.

Törökország bekérette külügyminisztériumába az ankarai német ügyvivőt, valamint hazarendelte konzultációra berlini nagykövetét.

Binali Yildirim miniszterelnök Ankarában a döntésre reagálva nyomatékosította: Törökország soha nem fogadja el a Bundestag döntését.

"Nincs a múltunkban semmi, ami miatt szemlesütve kellene szégyenkeznünk" - szögezte le Yildirim. A kormányfő a német törvényhozás "hibás" döntéséért a "rasszista örmény lobbit" tette felelőssé.

Numan Kurtulmus kormányfő-helyettes és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szóvivője kijelentette: Ankara történelmi hibának tartja a Bundestag határozatának elfogadását. A politikus szerint a határozat "torz" állítások során alapul. A mészárlás kérdését nem a politikusoknak, hanem a történészeknek kellene tisztáznia - tette hozzá.

Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter azt mondta, hogy a "felelőtlen és alaptalan" döntések semmiképpen nem fedik el Németország saját "sötét történelmét".

A török média úgy tudja, hogy a négy török parlamenti párt arra készül, hogy még a nap folyamán közös nyilatkozatban ítélje el a berlini döntést.

Élesen támadja a török sajtó az örmény népirtásról hozott Bundestag-döntést

Mind a kormányhoz közeli, mind az ellenzéki török napilapok rendkívül elítélően írtak pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag) előző napi döntéséről, amely népirtásnak minősítette az egykori az Oszmán Birodalomban végrehajtott örményellenes mészárlásokat.

Több vezető sajtóorgánum szokatlanul éles hangot ütött meg.

A Star című kormánypárti napilap egyenesen Angela Merkel német kancellár Hitler-bajuszos arcképét tűzte címlapjára. Az újság úgy vélte, hogy Németország a határozattal igyekszik "szépíteni" tekintélyén, ha már kudarcot vallott a török terrorellenes törvény megváltoztatásában, amelyet a török állampolgárok schengeni vízummentességének egyik feltételeként szabott. A lap kiemelte Devlet Bahcelinek, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökének reakcióját, amely szerint fel kell függeszteni az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodást.

Az ellenzéki, kemalista Sözcü napilap úgy fogalmazott: "Hitler unokái Törökországot vádolják népirtással, szégyelljék magukat!". A nyitó oldalon Merkelt horogkeresztes náci karszalaggal és vaskereszttel ábrázolták. Az újság azzal vádolta meg Németországot, hogy az a Törökországban terrorszervezetnek minősített szakadár Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) szállít fegyvereket, amelyek a délkeleti országrészben zajló összecsapásokban többek között a török biztonsági erők tagjainak életét is kioltják. Egyúttal azzal hozakodott elő, hogy a németek hatmillió zsidót pusztítottak el a II. világháborúban, amivel ők "a népirtás királyai". Berlin a Bundestag lépésével lerombolta a két ország közötti történelmi barátságot - fűzte hozzá a Sözcü.

A Sabah című legfőbb kormánypárti napilap szerint Törökországot hátba lőtte egykori bajtársa. A döntéssel feledésbe merült az első világháborúval kezdődött sorsközösség - vélekedett az újság. A lap kiemelte, hogy a Bundestag csütörtöki határozatának értelmében az örmény népirtás része lesz a németországi történelemtanításnak. Mehmet Barlas, a Sabah egyik publicistája, cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Németország pont akkor elevenítette fel a történelmi kérdést, amikor a menekültválságra kellene közös megoldást találni.

A Habertürk című napilap "barátirtásként" értékelte a történteket. Az újság egyik tárcaírója, Hüseyin Bagci úgy látta, hogy a döntéssel Berlin a saját lelkiismeretét próbálja tisztára mosni. A lap emlékeztetett: Németország a török export első számú célpontja, a török importban pedig második helyet foglalja el. A Habertürk ezért úgy gondolta, hogy a közeljövőben elsősorban a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban történhet változás. Az újság nem tartja kizártnak, hogy Ankara esetleg szankciókat is életbe léptessen. "A legfontosabb ország mért csapást Törökországra" - olvasható a lapban. A Habertürk kifogásolta azt is, hogy Németország az események után mintegy száz évvel reagált.

A Vatan című tekintélyes napilap azt bírálta, hogy napjainkban is több olyan konfliktus van a világban, például Szíriában, amelyről a Bundestagnak megvannak a kellő információi, mégsem nyilvánítja népirtásnak az ott zajló eseményeket.

A kormányközeli Aksam ostobának, a Takvim pedig Brutusnak nevezte Németországot. Mindkét lap kifogásolta, hogy a szavazás eredményét a Reichstag előtt kurdok, görögök és örmények ünnepelték.

A török sajtó egyöntetűen elítélően nyilatkozott Cem Özdemirről, a német ellenzéki Zöldek vezetőjéről és a Bundestag több másik török képviselőjéről, akik igent mondtak a határozatra.

Berlin: Ankara a vártnak megfelelően reagált a népirtásról hozott Bundestag-határozatra

A német kormány szerint a török kormány a várakozásoknak megfelelően reagált a német parlament csütörtöki határozatára, amely népirtásnak minősítette az Oszmán Birodalomban 101 éve kezdődött örményellenes mészárlásokat, és Berlin abban bízik, hogy nem lesznek további negatív reakciók - mondták pénteken berlini illetékesek.

Sawsan Chebli külügyi szóvivő a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre - Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter előző nap Argentínában tett nyilatkozatát idézve - elmondta, hogy a berlini török nagykövet hazarendelése konzultációra és az ankarai német nagykövetség ügyvivőjének bekéretése a török külügyminisztériumba megfelelt a várakozásoknak.

Rámutatott, hogy Törökország Ausztriával és Luxemburggal szemben is hasonlóan járt el az örmények elleni vérengzések megítélésével összefüggő ügyekben.

Hangsúlyozta, hogy Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, és a két országot rendkívül sűrű és szoros kapcsolatháló fűzi össze. Így a kormánynak az a "nagy reménysége", hogy a szövetségi parlament (Bundestag) csütörtöki döntése nem befolyásolja hátrányosan a két ország viszonyát.

Steffen Seibert kormányszóvivő Angela Merkel véleményét ismertetve hozzátette, hogy a két ország viszonya mély és baráti kapcsolatokon és közös érdekeken alapul, és ez az alapzat azt is "elbírja", ha egy kérdésben nem egyeznek a nézetek.

A szóvivő hozzátette: a német kormány igyekszik ösztönözni az örmény-török "párbeszédet és politikai kiegyezést", méghozzá nem a Bundestag csütörtöki döntése óta, és elismeri, hogy a török fél tett lépéseket az ügyben. Azonban a kölcsönös megértésért mindkét féltől további erőfeszítésekre van szükség, például a vonatkozó török javaslat alapján fel kellene állítani egy történészekből álló közös testületet a történtek tanulmányozására.

A Bundestag csütörtökön a kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - és az ellenzéki Zöldek közös indítványára minősítette népirtásnak az 1915-ben kezdődött vérengzéseket. Az elsöprő többséggel elfogadott határozatban a Bundestag rámutatott arra is, hogy a Német Császárságnak "szégyenletes szerepe" volt a történtekben, mert diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit "ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek" a megakadályozásáért.

Kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak.

Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék.

Forrás: MTI