Azoknak, akik arra számítottak, hogy tőzsdenyitáskor a globális piacok szárnyalni fognak, mert néhány nevetséges híresztelés szerint Kína saját valutájának 10%-os átértékelésére készül, még várniuk kell egy kicsit. Ehelyett Kína úgy döntött más meglepetéssel áll elő. Zhou Xiaochuan, a Kínai Nemzeti Bank elnökének múlt heti bejelentését követően, miszerint az ország hatalmas dollártartalékát sürgősen diverzifikálni kell, most ízelítőt kapunk abból, mit is jelent, ha Kína nem veszi figyelembe a Nash-egyensúlyt a „vegyünk amerikai kölcsönt játékban.” Már meg sem lepődünk, hogy a hírek szerint Kína pont annyi dollártól készül megszabadulni, mint amennyit a FED a mennyiségi enyhítés keretében nemrégiben nyomtatott. Hozzávetőlegesen 2000 milliárd dollárról beszélünk. Ehhez vegyük hozzá, hogy a japán nyugdíjalap szintén arra készül, hogy megszabaduljon… mitől is? Ja igen, dollárjaitól. Hogy is van ez a mennyiségi enyhítéssel?

A Xinhua jelenti:

Kína valutatartaléka 197,4 milliárd dollárral növekedett az idei év első három hónapja során, ami azt jelenti, hogy március végén az ország dollártartaléka 3004 milliárd volt.

Xia Bin, a Kínai Nemzeti Bank monetáris tanácsának egyik tagja kedden úgy nyilatkozott, hogy 1000 milliárd dollár elegendő tartalék Kína számára, hozzátéve, hogy Kína számára fontos lenne jobb stratégiával előállni valutatartalékának befektetéséhez, és azt inkább a valódi gazdaság számára fontos erőforrások és technológiák beszerzésére kellene használni.

Amennyiben az állami szféra túlontúl is egyértelmű álláspontja nem elég, íme, az üzleti szektor mondanivalója a témában:

Tang Shuangning, a Kínai Everbright Csoport elnök-vezérigazgatója szombati nyilatkozatában elmondta, hogy Kínának jelentősen csökkenteni és diverzifikálni kellene felesleges valutatartalékait.

Tang egy Pekingben tartott fórumon elmondta, hogy az országnak bőven elég lenne úgy 800 és 1300 milliárd közötti dollártartalék, kiemelve, hogy a jelenlegi tartalék feleslegesen nagy.

Tang nyilatkozata pontosan egybehangzik Zhou Xiaochuan, a Kínai Nemzeti Bank elnökének kijelentésével, miszerint az ország „valutatartaléka jelentősen meghaladja a kívánalmakat” és a kormánynak igyekeznie kell minél előbb diverzifikálni és hatékonyabban felhasználni valutatartalékát.

Tang is kiemelte a valutatartalékok diverzifikációjának fontosságát, öt különböző csatornát hozva fel példának a fölösleges pénzek felhasználására: a kulcsfontosságú állami tulajdonban lévő befektetések feltőkésítését, stratégiai erőforrások beszerzését, a tengerentúli befektetések bővítését, külföldi kötvények kibocsátását és a lakosság jólétének javítását, amelybe beletartozik az oktatás és az egészségügy fejlesztése is.

Ezek a stratégiák azonban csak tüneti kezelések, az igazi problémákat nem szüntetik meg, figyelmeztetett Tang. Szerinte a legfontosabb kérdés a tartalékképzés és tartalékkezelés mechanizmusának megreformálása lenne.

Az utolsó bekezdésben minden benne van. Igaz, Kínának elege van a dollár újrahasznosításából, egyelőre azonban az ázsiai óriás nem rendelkezik életképes alternatívával, és nem is fog, amíg saját valutája a „C” kategóriában rostokol és az IMF valutakosarában (SDR-ok) sincs benne. Ez azonban hamarosan megváltozik. A kínai valuta széleskörű elfogadását követően a yüan árfolyama végre elszakadhat a dollártól és Kína megszabadulhat dollártartaléka nagy részétől. Ez egyértelmű üzenet lesz a világ számára: Az amerikai adósság nem jó befektetés többé. Sőt, úgy gondoljuk, hogy a stratégiai fontosságú döntéseket, mint amilyen a dollár árfolyamkockázatának átértékelése, sokszor újraértékelés előzi meg. Ebben az esetben az USA jobban tenné, ha nem erőltetné a yüan árfolyamának átértékelését, mert az eredmény könnyűszerrel hiperinfláció lehet, és a FED ott áll majd az USA adósságának egyedüli felvásárlójaként.

Forrás: idokjelei.hu