Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy a nemzetállamokat maga alá gyűrje, de túl gyakran bomlik meg az egység a tagállamok között olyan területeken, ahol inkább közös erőfeszítésekre lenne szükség - hangsúlyozta szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt elmondott évértékelő beszédében.

"Európa nem válik egységes állammá, nem is szabad, hogy egységes állammá váljon" - jelentette ki Juncker az EP strasbourgi plenáris ülésén felszólalva, aki azt is leszögezte: "nem vagyunk nihilisták".

Felszólalásában úgy vélte, hogy a tagországok kormányai túl gyakran a kizárólagos nemzeti érdekeket részesítik előnyben, ez pedig megnyitja az utat a populizmus előtt, amely ellen fel kell lépni. "A populizmus semmilyen problémát nem old meg. A populizmus problémákat okoz" - mondta.

"Nincs minden rendben, az Európai Unió legalább részben egzisztenciális válságban van" - hangoztatta Juncker, aki szerint a következő év döntő fontosságú, ha le akarjuk küzdeni az utóbbi hónapokban kialakult megosztottság Európa keleti és nyugati fele között.

A bizottság elnöke kijelentette, az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy a tagállamok katonai képességeitől függjön, a közös katonai erő megteremtésén kell dolgozni, és az ennek megteremtését célzó erőfeszítések összehangolására létre kell hozni egy szervezetet.

Szerinte ennek a katonai erőnek a NATO-t kiegészítve kellene működnie. "A több európai védelem nem szabad, hogy kevesebb NATO-védelmet jelentsen" - mondta.

A bizottság elnöke úgynevezett európai védelmi alap létrehozására tett javaslatot az év végéig a haditechnikai kutatási és fejlesztési tevékenység élénkítése céljából. "Létre kell hozni vagy meg kell újítani az európai védelmi ipart" - szögezte le.

Hozzátette, hogy számításaik szerint a katonai együttműködés hiánya évente mintegy 20-100 milliárd euróba kerül az uniónak.

Juncker leszögezte, olyan Európára van szükség, amely "meg tudja védeni magát és a határait", továbbá a terrorizmus elleni küzdelem terén megvalósuló európai együttműködés fontosságáról is beszélt. Elmondta továbbá, arra kérte Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy dolgozzon ki egy európai stratégiát Szíriára vonatkozóan.

A volt luxemburgi miniszterelnök bejelentette, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz a Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program élettartamának és tőkeerejének megduplázására. A kiterjesztett program keretében a bizottság tervei szerint 2020-ig összesen legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani, 2022-ig pedig 630 milliárd eurót - tudatta. "Természetesen, ha a tagállamok többet adnak bele, akkor még gyorsabban elérhetjük ezeket a számokat" - mondta a bizottság elnöke, hangsúlyozva, hogy kedvező beruházási klímát szeretnénk létrehozni Európában.

Hozzátette, pozitívan ítéli meg a beruházásösztönző intézkedéscsomag eddigi eredményeit. Elmondta, hogy a beruházásokat megvalósító Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) létrehozása óta eltelt időben, annak keretében több mint 200 ezer kis- és közepes vállalkozás (kkv) kapott kölcsönt.

A bizottsági elnök fontosnak tartja a digitális technológiák fejlesztését. Közölte, 2020-ig az EU minden városában elérhetővé kívánják tenni az ingyenes vezeték nélkül internetszolgáltatást, 2025-re pedig teljes körűen be kell vezetni az 5G hálózatot a kontinensen. Ez ráadásul 5 millió új munkahelyet teremthet az EU-ban, ami üdvözlendő, a munkanélküliség ugyanis továbbra is túl magas - mondta.

Hozzátette, 2013 óta 8 millió új munkahely jött létre az Európai Unióban, a szociális igazságtalanság azonban fennmaradt.

Juncker elmondta azt is, hogy a bizottság a jövő héten fogja bemutatni a roamingdíjak eltörlésével kapcsolatos új javaslatát.

Jean-Claude Juncker az Egyesült Királyság uniós kilépéséről (Brexit) szólva leszögezte: "sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk a britek döntését, ez azonban nem veszélyezteti az Európai Unió létét". A brüsszeli testület vezetője ismételten a kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólította fel a szigetországot. Mint mondta: véget kell vetni a bizonytalanságnak.

Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője írásos hozzászólásában hangsúlyozta: "Juncker pozitív megközelítését különösen nagyra értékelem egy olyan tagállam ellenzéki képviselőjeként, amelyben sajnálatos módon a kormányzati politika szintjére emelkedett az Európa-ellenes politikai demagógia, az idegenellenesség, az európai integráció értékeinek és jövőjének aláásása, s ezzel a nemzeti érdek elárulása".

A Juncker-beszédhez kapcsolódva a szocialista képviselő a saját kezdeményezését is megfogalmazta, amely a teljes EU-lakosság minőségi, tápláló élelemmel való rendszeres ellátását célozza. Szerinte ez a "leginkább polgárközeli eredményt ígérő uniós feladat".

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője az évértékelőt kommentálva úgy vélte, hogy "ha az Európai Unió ma egzisztenciális válságban van, akkor annak az egyik legfőbb oka az az önző, csak a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, korlátolt, populista politika, amelynek egyik legfőbb képviselője ma Orbán Viktor" magyar miniszterelnök.

Forrás: MTI