Az iszlám nem tartozik hozzá Németországhoz - jelentette ki Horst Seehofer német belügyminiszter egy pénteki lapinterjúban.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Bild című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Németországot a kereszténység formálta, így az ország kultúrájához tartozik a szabad vasárnap és az egyházi ünnepnapok és rituálék sora, mint a húsvét, a pünkösd és a karácsony.   

Az iszlám viszont nem része Németországnak, "de a nálunk élő muzulmánok magától értetődően Németországhoz tartoznak".    

Ez azonban "természetesen nem jelenti azt, hogy rosszul értelmezett figyelmességből fel kellene adnunk az országunkra jellemző hagyományokat és szokásokat" - mondta Horst Seehofer.   

Arra a kérdésre, hogy fel kell-e újítani a szövetségi kormány és a németországi muzulmán szervezetek egyeztető fóruma, az úgynevezett iszlám konferencia intézményét, azt mondta, hogy ezt feltétlenül meg kell tenni, tovább kell folytatni a párbeszédet a muzulmán szervezetekkel.   

"Az én üzenetem az, hogy a muzulmánoknak velünk kell élniük, és nem mellettünk vagy ellenünk" - mondta a belügyminiszter, kiemelve, hogy a cél eléréséhez "kölcsönös megértés és odafigyelés kell, ami csak úgy lehetséges, ha beszélünk egymással".   

Angela Merkel kancellár, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke pénteken Berlinben egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németországot "nagyon erősen" formálta a kereszténység és a zsidóság, "de él négymillió muszlim is Németországban, és ők a vallásukat is gyakorolják itt. Ezek a muzulmánok Németországhoz tartoznak, és így a vallásuk is, az iszlám" - mondta a kancellár.   

Kiemelte, hogy olyan iszlámra van szükség Németországban, amely a német alaptörvényen alapul, és megfelel a jogszabály előírásainak. Hozzátette, hogy mindent meg kell tenni a vallások jó együttéléséért, és ehhez jó eszköz az iszlám konferencia.   

A Bild felidézte, hogy a muzulmán vallás és kultúra németországi helyzetéről folytatott vitát a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble, a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke indította el 2006-ban, amikor belügyminiszterként az iszlám konferenciát azzal a kijelentéssel nyitotta meg, hogy "az iszlám része Németországnak és Európának".   

A diskurzus leginkább ismert kijelentése egy szintén CDU-s politikustól, Christian Wulff volt államfőtől származik, aki 2010-ben a német nemzeti ünnepen, az egység napján mondott beszédében kiemelte, hogy a kereszténység és a zsidóság mellett az iszlám is része Németországnak, a két országrész egyesítése után pedig a bevándorlók integrációja a legfontosabb feladat, amihez a németektől nyitottság és tolerancia, a bevándorlóktól pedig igyekezet és a német értékrend tisztelete szükséges.   

A következő államfő, Joachim Gauck szerint nem a muzulmán vallás, hanem a muzulmán vallású lakosok tartoznak Németországhoz. A szövetségi elnök erről egy 2012-es interjúban beszélt, kiemelve, hogy nem veszi át szóról szóra elődje kijelentését, de a szándékkal azonosul. Szerinte Christian Wulff azt kívánta kifejezni, hogy szembe kell nézni a valósággal és tudomásul kell venni, hogy "ebben az országban sok muzulmán él".   

Hozzátette: "én egyszerűen azt mondtam volna, hogy az itt élő muzulmánok Németországhoz tartoznak".    

Kifejtette, hogy az egymondatos kijelentések a hovatartozásról mindig problematikusak, különösen akkor, amikor olyan kényes ügyekre vonatkoznak, mint a vallás.    

Hozzátette, hogy megérti azokat is, akik azt kérdik: "vajon miként járult hozzá az iszlám Európa fejlődéséhez, miként vett részt a felvilágosodásban, vagy éppen a reformációban? Ezekkel a felvetésekkel is egyetértek, ha nincsen bennük rasszista felhang".   

A Bild felidézte a diskurzus következő állomását is: Angela Merkel 2015 januárjában az akkori török kormányfővel, Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón arra a kérdésre, van-e ok nyugtalanságra az iszlamofóbia miatt Németországban, azt mondta, hogy egyetért Christian Wulff megállapításával, miszerint az iszlám Németország részévé vált.   

Hozzátette, hogy Németországban "szívesen látnak" mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez, és a kormány mindent megtesz a bevándorlók beilleszkedésének sikeréért, vallástól és a származástól függetlenül.    

"Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él" - mondta Angela Merkel.   

A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet.

Forrás: MTI