A hazai közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll, ezen belül pedig az egyik legfontosabb beruházás a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken Kiskunhalason, a fejlesztés alapkőletételén.

Kiemelte: a jövőben összesen mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, ebből mintegy 2000 milliárd forintot a gördülőállomány fejlesztésére, 4000 milliárd forintot pedig a közlekedési infrastruktúrára szánnak.  

A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével egyszerre gyarapodik a magyar nemzetgazdaság, a hazai zöld közlekedéstechnológia, valamint bővülnek a magyar-kínai és magyar-szerb kapcsolatok is - húzta alá. A beruházás Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. Azt is hozzátette: így a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.  

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a most induló korszerűsítést számos kiegészítő beruházás övezi. Megemlítette a több mint 13 kilométeres Szeged-Röszke vasútvonal felújítását és villamosítását, a Szeged és Hódmezővásárhely között új, átszállásmentes kapcsolatot teremtő innovatív tramtrain vasútvillamos létrehozását és a röszkei vonal felújítását.  

A kormány 2025-ig összesen csaknem 30 milliárd forinttal erősíti meg a kötött pályás teherfuvarozás versenyképességét - tájékoztatott Palkovics László. A költségvetési támogatás nemcsak több ezer ágazati munkahely megőrzését segíti, de évi 10-12 millió tonna árut tart a "környezetkímélő vasúton" - fűzte hozzá. A most induló programban a szektor szereplői az úgynevezett egyes kocsi szolgáltatás biztosításához igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást.  

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte: a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.  

A megállapodás pénzügyi feltételei a piacon elérhető lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek, a tervezést és a kiszámíthatóságot erősíti, hogy a hitel fix kamatozású - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. A kínai Eximbank által biztosított hitelszerződést "előnyösnek és biztonságosnak" nevezte.  

Szerbia nem EU-s tagállam, tehát a vasútvonal felújítása az EU tervei alapján a közeljövőben nem kerülhetett volna be EU-s finanszírozású projektekbe - mutatott rá.  

Homolya Róbert arról is beszélt, hogy a munkálatokat olyan nemzetközi konzorcium viszi véghez, amelyben jelentős kínai szereplők is vannak, "egyedülállóan komplex elméleti tudással és óriási gyakorlati tapasztalattal".  

A vasútvonalnak a korszerűsítése azért is fontos, mert segíti az Európai Unió által megfogalmazott klímacélt, amely szerint 2050-re 90 százalékkal csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást - jegyezte meg a MÁV elnök-vezérigazgatója, aki azt is megemlítette, hogy a jövőre már 140 éves vasútvonal utolsó felújítása az 1960-as években történt meg.  

A fejlesztés eredményeképpen a két főváros között a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő; belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig.  

A korszerűsítés 152 kilométeres szakaszán - a kétvágányú pálya megépítésével - összesen 339 vágánykilométer hosszban valósul meg a vasútfejlesztés. Kilométerenként 160 óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül. A peronok magassága a sínkorona felett 55 centiméter lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást. Öt új állomásépület lesz, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak, például a kiskunhalasit is. Ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló készül, új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek a vonal sok más állomására is. Fejlesztik az utastájékoztatást, új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek peronfigyelő-kamerákkal.  

Tomislav Momirovic szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter az eseményen arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség legmodernebb vasútjának megépítésével együtt még jobb kapcsolatokat teremtenek a két nemzet között.  

Megemlítette, hogy ma a Szerb Köztársaság és Magyarország között rendkívül jók a kapcsolatok, és ez a két vezető közötti - Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és Aleksandar Vucic szerb elnök - szinte barátságának eredménye.  

"Nagy pénzeket fektettünk a szerbiai infrastruktúra kiépítésébe, és olyan projekteket indítottunk el, amelyek ezenkívül összekötnek minket a régióval, és lehetővé teszik az áruk és az emberek gyorsabb szállítását" - jegyezte meg.  

A Budapest-Belgrád vasútvonal projekt stratégiai jelentőséggel bír mindkét ország számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak, valamint a Szerb Köztársaság és Magyarország vasúti összeköttetésének a Pireusz tengeri kikötővel - hangsúlyozta. Végül megköszönte Magyarországnak a segítséget és a szolidaritást Szerbia polgáraival a Covid-19 vírusjárvány idején.

Forrás: MTI