Tisztelt Közjegyzők!

Szeretnénk felhívni figyelmüket, miszerint a Kúria Polgári Kollégiuma (PK) közzé-tette azt a véleményt, amelyben az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségeivel kapcsolatban foglalnak állást.

Ha még nem találkoztak volna vele, az alábbi linken megtalálható:

Kattintson ide...

Idézünk az állásfoglalásból:

„Amennyiben a pénzügyi intézmény előzetes üzleti számításai, melyeket a kamat, díj és költség meghatározásánál alkalmaz, üzleti titkot képeznek, és a fogyasztók által nem ismerhetők meg, a pénzügyi intézményt terheli annak bizonyítása, hogy az előre látott, felmért, kezelt kockázatokat meghaladó változás következett be.

A kereset elbírálása szempontjából lényeges szerződési feltétel tisztességtelen voltát a bíróságnak hivatalból észlelnie kell, ha annak tisztességtelensége a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, és az a fogyasztó érdekében áll. Bizonyítás hivatalból lefolytatására nincs törvényes lehetőség.

10. a) A pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítása, a kamat, a díj, a költség egyoldalú emelése az esetek egy részében akkor válik jogvita tárgyává, miután e jogát a pénzügyi intézmény – akár többször, visszatérően – már gyakorolta. Az egyoldalú szerződésmódosítás tényleges megtörténtét követően a pénzügyi intézmény a szerződésmódosítás érvényességét vitató fogyasztóval szemben rendszerint arra hivatkozik, hogy a szerződésben kifejezetten kikötött jogával élt.

A fogyasztó azonban éppen a szerződés e részének érvényességét vitatja: ön-magában attól, hogy a felek megállapodása folytán az általános szerződési feltételek közt szereplő ok-lista a kölcsönszerződés részévé vált, a kikötés tartalma lehet tisztességtelen, ezért annak érvénytelenségére a fogyasztó hivatkozhat.

c) Az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán indult perekben vizsgálat tárgyát képezheti, hogy a szerződés módosítására az általános szerződési feltételekben szereplő kikötésnek megfelelően került-e sor;

azaz - az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele ténylegesen bekövetkezett-e - a módosítás tartalmilag megfelelt-e az arányosság és a szimmetria elvének.

Ha a fogyasztóval szerződő fél által hivatkozott körülmény változása ténylegesen nem következett be, vagy a kamat, a költség, a díj mértékére nem volt befolyással, illetve ha a kamat, költség, díj mértékének növelése indokolatlan volt, nem állt arányban a változás mértékével, az egyoldalú szerződésmódosítás ér-vénytelen (részben érvénytelen), mert adott esetben hiányzik az egyoldalú módosítás szerződési jogalapja.

Azokban a perekben, melyeknek tárgya az egyoldalú szerződésmódosítás ér-vénytelensége, rendszerint a pénzügyi intézmények vannak abban a helyzetben, hogy azokat az adatokat szolgáltassák, amelyek alapján megítélhető, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra jogszerűen, a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit betartva került sor. E körülménynek a bizonyítási eljárás során van jelentősége.”

Tájékoztatjuk még, hogy december 7.-én a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy semmis az a fogyasztói devizahitel-szerződés, amelyik nem tartalmazza az "árfolyamrésnek" nevezett költségelem értékét! A Törvényszék megállapította, hogy a felek által 2006. november 14.-én kötött kölcsönszerződés ér-vénytelen.

Ezen felül, mint már bizonyára tudnak róla, a Szegedi Ítélőtábla április 26.-án kimondta, hogy tisztességtelen az a feltétel, miszerint a bank deviza vételi árfolyamon folyósít, és deviza eladási árfolyamon törlesztet.

Sorolhatnánk még folyamatosan az elsőfokú ítéleteket, amelyek már megszülettek deviza hitelszerződéssel kapcsolatosan.

Ezek fényében érthetetlen, hogy a közjegyzők miért állítanak ki tanúsítványt, és miért záradékolják a közjegyzői okiratokat futószalagon.

Ha az adós már előre, vagy a tanúsítvány, illetve a záradékolt okirat kézhezvételekor kifogással él a közjegyzőnél, azt vagy válaszra sem méltatják, vagy pedig indoklás nélkül elutasítják.

A közjegyző a jogszabályi előírások alapján köteles megtagadni közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, például: jogszabályba ütköző szerződés, jogszabály megkerülésével kötött ügylet, tiltott vagy tisztességtelen megegyezés esetén.

A közjegyző lefolytatja a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nem peres eljárásokat. A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

Mivel a fenti ítéleteknek, és a PK vélemény tükrében megállapíthatjuk, hogy a deviza hitelszerződések nem egyértelműen érvényesek, illetve tisztességesek, ezért a közjegyzők „esetleg” érvénytelen, vagy tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmazó okiratokra épülő követelést tanúsítanak, illetve záradékolnak.

Ezzel tisztában kell lenniük, még akkor is, ha az adóst nem kérdezték meg, hogy vitatja –e a követelést. Önöknek kell már a tanúsításkor hivatalból észlelniük, és megtagadni a közreműködést.

Ezért felszólítjuk a közjegyzőket, hogy a mai naptól kezdve felelősségük teljes tudatában tanúsítsanak, és záradékoljanak, felvállalva annak lehetőségét, hogy egy megkérdőjelezhető okirat tanúsítása, és záradékolása automatikusan meg-hívót jelent a bíróságra másodrendű alperesként.

Hiteles Magyarok Fóruma

Forrás: hitelesmagyar.com Kattintson ide...